Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-26
14 - Egyáltalán nem szü kségképpen! Január óta kilenc tagországot kerestem fel – a tervek szerint jövőre Magyarországra is eljutok , s nagyon hosszú listát tudnék összeállítani a régi tagországok nyelvhasználati sérelmeiből. Spanyolország, NagyBritannia, Belgium, … folytathatná m a sort. Nézze, ahol nyelvekről beszélünk, ott nemzeti identitásról is beszélünk, márpedig az igen kényes kérdés. Amikor politikai nyilatkozatot teszek, pontosan tisztában vagyok minden egyes szónak a következményeivel. Diplomata, Románia főtárgyalója vol tam – megtanultam az óvatosságot. - Putyin orosz elnök a minap értetlenül beszélt az EUról, ahol annyi a hivatalos nyelv, azt sem tudja az ember, hová hogyan fordulhat. - Az EU számára valódi erőt jelent a nyelvi sokszínűség. Óriási dolog, hogy a közö sségi intézmények használják, védelmezik és terjesztik az egyes uniós polgár anyanyelvét – éljen bár valamely kis tagállamban. Nemrég Bulgáriában értettem meg, hogy mennyit jelent az ottaniaknak a cirill ábécé, amely immár az EU ábécéje is. Nem vagyunk olv asztótégely, az unió pedig nem valamiféle zűrzavaros Bábel tornya. Persze, az Európai Parlamentben a biztosjelölti meghallgatásomkor még a feladatköröm kibővítését is felvetették, azzal, hogy tartozzanak hozzám a nemzeti kisebbségi ügyek, de hét hónap tapa sztalattal a hátam mögött bátran mondhatom: rendkívül összetett tárca ez így is. Egyre nehezebb például az uniós gépezetet 23 nyelvvel összehangolni. A fordítókkal, tolmácsokkal együtt 3500 fő munkáját felügyelem. - A sokszínűség persze nincsen ingyen. A z uniós intézmények nyelvi számlája évi 1,1 milliárd euró – polgáronként valamivel több mint kettő. - Nem hiszem, hogy polgáronként évi két és fél euróért fel kellene adni az önazonosságunkat. - Nem lenne érdemes legalább a leginkább használatos EUnyelvekre szűkíteni a tolmácsolástfordítást? - Nem. Vegyük például a magyar nyelvet. Az a tény, hogy a magyar az EU hivatalos nyelve, garantálja a magyar nyelv uniós terjesztését. A tagállamok egyen lősége a nyelvek és a polgárok egyenlőségével párosul. A magyar gazdálkodók magyarul nézhetik meg az uniós jogszabályban, hogy milyen támogatásra jogosultak. Most nem az EU belső nyelvhasználatáról beszélek, hanem arról, hogy miképpen vagyunk kapcsolatban a polgárokkal. - Az Európai Bizottság három munkanyelve az angol, a francia és a német. A franciák régóta félnek az angol dominanciájától, a németek pedig panaszkodnak, hogy a nyelvük teljesen háttérbe szorul… - Ez igaz a kötetlen bizottsági megbeszélés ekre. Kevesen beszélnek németül, ez a valóság. Az is valóság, hogy az új tagállamok bejövetelekor, az új európai hivatalnokok fő munkanyelve az angol volt. Mondtam Párizsban és Berlinben is: ha ez ellen tenni akarnak, akkor nem ránk, hanem magukra számítha tnak: találják meg a módját nyelvük fokozottabb elterjesztésére. A legutóbb érkezettek például már jobbak a franciában. A változáshoz azonban idő kell. Más kérdés viszont a biztosi kollégium hivatalos ülése: itt kötelező angolfrancianémet tolmácsolás van . Mindenki azon a nyelven szólal fel, amelyen jónak látja. A többség persze angolul. - És ön? - Általában angolul. De franciául is. - Magyarország elég rosszul áll az EUn belül az idegennyelvtudásban. Mit javasol? - Valóban ez a helyzet, ami az orszá gnak sem jó, elég csak az ebből származó gazdasági versenyhátrányra gondolni. Nincs más megoldás a jó nyelvoktatáson kívül, mint tudatosítani a tanulás szükségességét. NagyBritanniában például azért nem tanulnak, mert az angol elterjedtsége miatt motivála tlanok az emberek. vissza
