Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-24
14 A német külügyminiszter szerint "nemzetközi trojkát" kellene létrehozni a koszovói kérdés megoldására Brüsszel, 2007. júli us 23., hétfő (MTI/dpa) - A német külügyminiszter szerint "nemzetközi trojkát" kellene létrehozni az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió részvételével a koszovói ügy rendezésére, miután kudarcot vallott az ENSZ Biztonsági Tanácsában az a kísér let, hogy a testület határozatával döntsenek a nemzetközi jogilag Szerbiához tartozó, de nyolc éve ENSZigazgatás alatt álló, albán többségű tartomány leendő státusáról. FrankWalter Steinmeier kijelentette hétfőn brüsszeli nyilatkozatában: abból kell kiindulni, hogy BThatározattal szemlátomást nem oldható meg az ügy. A legfontosabb Koszovó stabilitásának megőrzése. Ehhez viszonylag gyorsan nyugvópontra kell juttatni az ügyet, s mivel az idő szorít, ésszerű lenne korlátozni a folyamatban részt vevő or szágok és szervezetek számát - indokolta javaslatát. Közölte: a hét végén már megvitatta javaslatát Szergej Lavrov orosz és Condoleezza Rice amerikai külügyminiszterrel, valamint Ban Ki Mun ENSZfőtitkárral. Steinmeier az EU külügyminiszteri tanácskozására érkezett a belga fővárosba. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa Martti Ahtisaari ENSZkülönmegbízott tervezete alapján próbált dönteni az albán többségű Koszovó tartomány jövőjéről. Az Ahtisaariterv Koszovó nemzetközi felügyelet alatti függetlenségét irányoz ta elő. Belgrád határozottan elutasította ezt a tervezetet, s a Szerbiát támogató Oroszország vétójának alkalmazását helyezte kilátásba arra az esetre, ha a vezető ENSZtestület szavazni akarna a volt finn államfő, ENSZkülönmegbízott javaslatáról. vissza A Fidesz közbelép - E r délyben Új Magyar Szó 2007. július 24. Szerző: Simon Judit Orbán Viktor, a FideszMPSZ elnöke kijelentette, nem Magyarországon kell eldönteni, hogy Erdélyben mi a helyes politikai irányvonal. A volt kormányfő a magyar köztársasági elnökhöz hasonlította Tőkés László püspököt, az EMNT elnökét, és ismét kettős állampolgárságot ígért. Megtartotta szokásos beszédét Tusnádfürdőn, a Bálványosi Szabadegyetemen Orbán Viktor. Megszokott, hogy a FideszMPSZ el nöke hazaüzenget a határon túli rendezvényeken és az is, hogy a romániai magyar politikáról is véleményt alkot, és befolyásolni próbálja az itteni politika alakulását. A volt kormányfő kijelentette, hogy nem Budapesten kell eldönteni az erdélyi politikai irányvonalat, de a magyar köztársasági elnökhöz hasonlította Tőkést, akit biztosított pártja támogatásáról. „Erdélyben vannak pártszerű kezdeményezések, mint amilyen az RMDSZ, és vannak olyan kiemelkedő személyiségek, akik nem illeszthetők hagyományos párt keretekbe, mert annál nagyobb formátumúak” – közölte Orbán.” Szerinte ilyen Tőkés László is. Orbán Viktor leszögezte: „Budapestnek az a dolga, hogy segítse Erdélyben a jó erőket, és nem az, hogy minősítgesse azokat”. Mint mondta, ő sem teszi ezt, de egy g yors fejszámolással bárki rájöhet, hogy Romániában 1 – 1,2 millió magyar szavazat biztosan van, ennek ellenére az egész erdélyi magyar közélet arról beszél, hogy vajon hogyan fogja átlépni az 5 százalékos küszöböt és a 230 ezres határt a magyar képviselőkre adott szavazat. A Fidesz gyakorlatilag 1996ban kezdett sűrűbben Erdélybe látogatni, amikor célszerűnek látta, hogy a határon túl is kampányt folytasson a magyarországi siker érdekében. Orbán már mint jobboldali politikus szerepelt, igyekezve eltörölni a 90es évek eleji liberális múltját. A még RMDSZplatformként működő Reform Tömörülés volt szinte minden alkalommal a vendéglátó, és csak formailag találkoztak a magyarországi pártpolitikusok az RMDSZ vezető személyiségeivel. Annál gyakrabban ültek asztal hoz Tőkés László püspökkel, a Szövetség akkori tiszteletbeli elnökével. Orbán erdélyi látogatásai során állampolgárságot ígért, továbbá azt, hogy hatalomra kerülése esetén elsődleges célja lesz a határon túli magyarság boldogulása a szülőföldön. A Fidesz 1998ban megnyerte a magyarországi választásokat. Orbán Viktor miniszterelnök már nem tartotta időszerűnek a határon túliak magyar állampolgárságát, helyette találta ki a státustörvényt. Működni kezdett a
