Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-24
9 Menjünk még eggyel közelebb a valósághoz. Azzal, hogy új európai korszellem bontakozik ki a szemhatáron, azzal, hogy a szociális piacgazdaság k orszerűsítése vált ennek az új korszellemnek a társadalmi megtestesülésévé, elérkeztünk a politikai pártok világához is. És egyetlen politikai párt sem maradhat többé olyan Európában, mint amilyen eddig volt. Megkockáztatom, hogy a hagyományos jobb- és bal oldali fölosztás teljes egészében értelmét vesztette. Megjegyzem, '90. után Magyarországon is problémás volt mindig a jobb és baloldal besorolása, de ott valamit segített a helyzeten, hogy a baloldal alapvetően a kommunista örökség folytatását jelentette, a jobboldal meg mindazt, ami ezzel szemben állt. 17 évvel a rendszerváltás után nem tűnt még el ennek a dimenziónak az érvényessége, de ma már sokkal halványabb, mint az Európa felől érkező új gondolatok ereje. Vagyis le kell számolnunk azzal a magyar gond olkodásmóddal, amely az előző európai korszak pártjait próbálja utánozni Magyarországon, és hagyományos kereszténydemokrata, vagy jobboldali, vagy hagyományos szociáldemokrata baloldali pártokban gondolkodik. Új típusú pártokra van szükség. A Fidesz 2003. óta dolgozik ezen. Kicsit elkapkodtuk, elsiettük, hamarabb indult meg ez a folyamat Magyarországon és a mi házunk táján, mint hogy ehhez az európai támogatást a korszellem oldaláról megkaptuk volna. A politikában, szemben a szellem embereinek világával, a koraérettség vagy az idő előttiség az nem érdem, hanem hiba. De most nem erről szól a mai beszélgetésünk, ezért ezt tegyük zárójelbe. De ha belegondolnak, mi arra számítottunk már 2002ben, hogy Stoiber győzni tud Németországban. Arra számítottunk, hogy eg y új francianémet konzervatív kettős Európában szellemi változásokat is el fog indítani. Ha Önök elővennék esetleg, amit ajánlok, időnként a Fidesz, a szövetségünk 2003as Alapítólevelét, amit a Gesztenyés kertben fogadtunk el, annak minden mondata már ez , az európai kulturális változás, annak társadalmi és pártpolitikai következményeit igyekezett levonni. Persze akkor talán kicsit előre szaladtunk, de ez most versenyelőnyt jelent. Tehát azt gondolom, ezt az összefüggést, amiről most beszélek, Magyarország on a polgári erőkön kívül más még nem képviseli. Talán fel sem ismerte. Nos, tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nézzük, hogy ebben az új helyzetben - s most megérkeztünk Magyarországra - milyen új típusú párt jött létre a régi jobboldalon, mondjuk úgy, hogy a polgár, nemzeti térfélen, és a régi baloldal térfelén. Amit én a jobboldalon látok, az a következő: Nekünk egy olyan új pártra van szükségünk, és efelé tettük meg a lépéseket, egy olyan új politikára, egy olyan új politikai entitásra, tehát szövetségre, a melyet a következő négy tulajdonság jellemez. Először is nemzeti. Nemzeti a kultúravédelem szempontjából és a gazdasági érdekvédelem szempontjából is, amely - ha lesz esetleg kérdés, amely a világnak ezt az új fejleményekkel gazdag térfelét vagy területét érinti, akkor szívesen térek majd arra ki. Tehát először is nemzeti. Másodsorban demokrata. Tehát nem adja föl azt a meggyőződését, hogy a politikai irányt, amely egy nemzet életét meghatározza, azt a népakaratnak kell kialakítania, és a fölfogásának közép pontjába továbbra is minden magyarországi hazugsággal és csalással megnyert választás ellenére. A magyar emberek sikeres félrevezetése ellenére is azt a meggyőződésünket nem szabad föladni, azt a demokrata meggyőződésünket, hogy a demokrácia lényege egy id ea. Amit az emberről gondolunk. Hogy az ember képes arra, hogy megértse a körülötte zajló világot, lefordítsa azt a saját nyelvére, megértse az előtte álló választási lehetőségeket és döntéseinek, lehetséges döntéseinek következményeit, és ez alapján jó dö ntést hozzon. Tehát nemzeti és demokrata. Versenypárti. Hisz abban, hogy az érdem szerinti előrejutás egy társadalomban akkor lehetséges, ha nem egy elsőbbség ossza ki, hogy kiből mi lehet, hanem a társadalmi versenyben a képességek összemérésekor alakulha t ki az igazságos társadalom, ahol mindenki szorgalma, képessége és tehetsége szerint a verseny segítségével eljuthat a korlátai határáig. És negyedrészt ennek az új jobboldalnak - ha szabad így fogalmaznom - amellett, hogy nemzeti, demokrata, versenybarát , amellett szociálisnak is kell lennie. Szociálisnak, ami azt jelenti, hogy a társadalmiság eszméjét kell képviselni, és ki kell mondania, hogy megvédi a társadalmat az ellen, hogy a piac, vagyis a haszonszerzés logikája alapján szervezzék át az emberek él etének minden területét. Elfogadja a piacot és a versenyt egy bizonyos határig, de onnantól már nem engedi. Az egészségünk már nem lehet üzlet. A kulturális javakhoz való hozzáférésünk nem lehet pénz függvénye. A fölemelkedéshez szükséges tudás és kultúra megszerzése az oktatási rendszeren keresztül nem lehet pénz kérdése. Itt nem érvényes a verseny. Mármint a pénzügyi, gazdasági verseny. Itt más elvnek, a felelősségvállalásnak, a kölcsönös felelősségvállalásnak, a társadalmiságnak kell érvényesülnie. Tehá t a régi jobboldal helyett egy új jobboldalra van szükségünk, amely nemzeti, demokrata, versenybarát és szociális. Nézzük, milyen választ adott a megváltozott korszellemre a baloldal Magyaro rszágon? Mit látunk most ott? Egyenesen fogalmazva. Miközb en mi azt mondjuk, hogy ennek az új jobboldalnak nemzetinek kell lenni, a baloldal továbbra is internacionalista. Nem mondom, hogy ez minden tagjára igaz, de összességében a minimális kijelentés, amit megkockáztathatunk, az, hogy a nemzeti dimenzió indiffe rens a számára. Antidemokrata. Azt is mondhatnám, hogy autoriter az új baloldal Magyarországon. Ennek az autoriter gondolkodásmódnak az alapja az egy szakértői és modernizációs felsőbbrendűség, amely szerint az éppen hatalmon lévők tudják, hogy milyen refo rmra van szüksége az embereknek, és az emberek ebbe ne szóljanak bele, mert összezavarják a fölkészült
