Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-23
29 – Én és szervezőtársaim nagy része nem tekintjük annak, mivel két különböz ő típusú rendezvényről van szó. A Félsziget egy tipikus fesztivál, ahova az emberek csak bulizni mennek el, míg Tusványost az érdeklődők különböző más célok miatt választják: ez találkozási pont. – A Félsziget hatása érződik a Tusványoson? – Nem mondhat om, hogy nem érződik, mert nyilván versenyhelyzet van. Bár nem teljesen egyezik a célközönségünk, hiszen itt minden korosztály megtalálható, míg a Félszigeten a tizenhat és huszonnyolc éves korosztály vesz részt. – Az elmúlt években, különösen a 2002es kormányváltás óta a magyar kormány kevesebb pénzzel támogatta Tusványost, és nagyobb összeget adott a Félsziget szervezőinek. Ez idén is így történt? – Nem tudom, Budapest mit szánt a Félszigetnek, de mi elsősorban erdélyi magyar és multinacionális vállal kozások támogatását vettük igénybe hangsúlyosan. – Ha 1990ben az alapítók nem találják ki a bálványosi szabadegyetemet, miként alakult volna az erdélyi ifjúsági szervezetek sorsa? – Ha ez a rendezvény nem lenne, ki kellene találni. Mindenképp szükség v an Erdélyben, illetve a Kárpátmedencében egy ilyen táborra, ahova eljöhet bárki, s egy sör mellett leülhet a partnereivel vagy az ellenfeleivel párbeszédet folytatni. vissza Gyorsreagálás Magyar Hírlap 2007. július 23. Hagyományt teremtett Orbán Viktor évekkel ezelőtt: a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor résztvevői előtt elmondott beszédei a júliusi – politikai – uborkaszezonban az egyik legfontosabb eseménynek számítanak. Eddigi beszédei vihart kavartak a magyarországi politikában; a magyarázatoknak, értékeléseknek és bírálatoknak köszönhetően hetekig jelen lehetett a közbeszédben. Így történhet ez az idén is, hiszen már napokkal az esemény előtt felfokozott várakozás övezte a beszédet. Nem sokkal Orbán sze replése után pedig kész riposztokkal jelentkeztek a politikai ellenfelei. Nem ártott volna várniuk. Az az érzésünk, hogy a pártok előre eldöntötték, mit reagálnak. Ugyanis Orbán beszéde az idén mintha nem sok okot adott volna e heves reakciókra. Új elemet hirtelenjében hármat vélünk felfedezni, ami nem kevés, de egyik sem jelent radikális változást. Az egyik, hogy a középosztálynak szövetséget kell kötni a szegényekkel. A másik, hogy Orbán szerint a jobboldalnak nem a nemzeti és keresztény jellegét kell ha ngsúlyoznia, hanem a szociális oldalát. A harmadik az új jobboldal megteremtésének említése volt – bár lehet, úgy érezte, túl sokszor emlegette már az új többséget. A beszéd inkább elméleti keretet igyekezett adni a jobboldalnak. Ezért furcsa a szocialistá k és a kormány reakciója. Úgy érezték, hogy Orbán a nemzeti radikálisokat szólította meg. Továbbá a Fidesz programját kérték rajta számon, illetve a parlamenti politizálást. A Fidesz a parlamentben politizál, ezt leginkább akkor vehetik észre, amikor kép viselői a kormányfő felszólalása előtt elhagyják a termet. A program kérdése ennél érdekesebb. A felvetés ugyanis kissé időszerűtlen, hiszen leghamarabb 2010ben lesz parlamenti választás. Az esetleges referendumnak és a 2009ben esedékes EPválasztásokna k lehet ugyan közvetett hatása még a kormány összetételére is, de jelenleg nincs okunk azt gondolni, hogy a koalíció nem tölti ki mandátumát. Ha viszont így van – és ezzel szerintünk talán még a szocialisták is egyetértenének – , akkor nem egészen világos, miféle programmal kellene Orbánnak előállnia. A Fidesz toronymagasan vezet a közvéleménykutatások szerint. Vajon mi kényszerítené arra, hogy a jelenlegihez képest mást, netán többet mondjon, ha egyszer ennyi is elég? Arról, hogy ennyi is elég, nem felté tlenül Orbán tehet: a több fronton, egyeztetés nélkül, rajtaütésszerűen elindított – és némi reformgőggel irányított – változásokra adott reakció az, ami a Fidesz mögé sorakoztatta a közvéleménykutatók által megkérdezetteket. Ez most nem a választási kam pány ideje. Azt pedig igazán nem várhatják el, hogy Orbán őrizze meg a baloldali szavazókat a szocialistáknak. vissza
