Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-23
20 „A koszovói népnek meg kell adni a lehetőséget arra, hogy megvalósíthassa politikai és gazdasági fejlődését. Ami lehetővé teszi Szerbiának is, hogy maga mögött hagyja a z 1990es évek konfliktusait” – fejtette ki. Oroszország üdvözölte, hogy a koszovói dosszié visszakerült az összekötő csoporthoz, és késznek mondta magát arra, hogy „építő módon” együttműködjön ottani partnereivel. „Úgy véljük, hogy a határozattervezetről szóló szavazás törlése határozott álláspontunk logikus eredménye, aminek az volt a célja, hogy megteremtse a tárgyalások meghosszabbításának feltételeit a Belgrád és Pristina közti megegyezés érdekében” – hangsúlyozta a moszkvai külügyminisztérium közlemé nyében. Előzőleg Vitalij Csurkin orosz ENSZnagykövet szintén úgy nyilatkozott, Oroszország elégedett azzal a döntéssel, hogy folytatódnak a tárgyalások Belgrád és Pristina között. Zalmay Khalilzad amerikai ENSZnagykövet közvetlenül a világszervezet legm agasabb grémiumának pénteki ülése előtt közölte, hogy a BTben kudarcot vallottak a Koszovó jövőjéről folytatott tárgyalások. Emyr Jones Parry brit ENSZnagykövet elmondta, hogy a konszenzus hiánya miatt az Egyesült Államok és európai szövetségesei nem lá tják értelmét a határozattervezet benyújtásának. A tervezett BTszavazás helyett újabb tárgyalásokat kezdeményeznek Belgrád és Pristina között. A további, 120 napos tárgyalásokat az összekötő csoport irányítaná – mondta az amerikai ENSZnagykövet. A csop ortot NagyBritannia, Franciaország, Olaszország, Németország, az Egyesült Államok és Oroszország alkotja, de egyik országnak sincs vétójoga. Az összekötő csoport szerdán Bécsben ülést tart, Oroszország – Csurkin bejelentése szerint – részt vesz a tanácsk ozáson. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy Oroszország meggyőződése: folytatni kell a tárgyalásokat Koszovó státusának meghatározásáról. vissza A zsarolás erkölcsi kérdésessége Új Magyar Szó 2007. j úlius 23. Szerző: Ágoston Hugó Amikor azonban Tőkésék azt mondják, hogy Nagy Zsoltot le kell venni a listáról, mert úgymond bűnvádi eljárás folyik ellene, immár egy erkölcsi gát túllépéséről van szó. Nem hinném, hogy politikusainkat túlzottan foglalkozta tná a karmájuk. Vagyis az, hogy az ember beteljesedését, sorsát – (előző) életében elkövetett – cselekedetei határozzák meg, és minden vétek alacsonyabbra viszi őket következő földi megjelenésükben. De még a nyugati filozófia, netán a kereszténység erkölcs i parancsát, mondjuk szókratészi vagy Szent Ágostoni értelemben, sem hiszem, hogy állandóan szem előtt tartanák. És ez rendben is van, a politikai harcban a győzelem a fontos. A mi közösségünk azonban (vissza?)fejlődésének olyan szakaszába érkezett, amik or sem a döntések, sem a végkifejlet változatai nem nélkülözhetik a tudatos morális megközelítést és megítélést. Kezdjük azzal, hogy eleve kifogásolandó a romboló beállítottság az építővel szemben, az opportunizmus az elvek és a nehézségek vállalásával sz emben, a piromán tűzoltó pánikkeltése a rendszer érdekében végzett munkával szemben, a káros önbeteljesítő próféciák hirdetése a vitás kérdések tárgyalásos megoldásával szemben. Amióta az RMDSZ vezetősége „a romániai magyarság számára sikeres európai parlamenti választás érdekében megismételte a Tőkés Lászlóval folytatott párbeszédre tett javaslatát, és a jelenlegi jelöltlista módosításától sem zárkózik el”, a fent említett magata rtásformák mindegyikére találhatunk példát belső és külső ellenzéke részéről. Mondjuk, ezek nem lépik túl a demokrácia szabályait, a vitára szükség van. Mondjuk, az sem különös gond, hogy Tőkés László az európai parlamenti választásokra szóló jelölések é s egyeztetések kérdésében enyhén szólva következetlen, voltaképpen nem lehet tudni, tán ő maga sem tudja, hogy mit akar.
