Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-23
17 használta, Orbán bátran bevallotta, hogy a marxizmus ihletforrásként szolgált. Azt viszont nem vallotta be makrogazdasági és mikro, azaz háztartási adatokkal, hogy ez a történelmi szövetség mennyibe kerülne. Pedig az osztályharc a klasszikus és posztmodern időkben is a forrásokért zajlik. Ez az új párt lenne a Fidesz, amely 2003ban ugyan kicsit elkapkodta a szövetségesdit, de most ez versenyelőny, és az a süket, aki nem hallgat Merkel, Sarkozy és az idők szavára. Hát nem szép? Nem gondolat- és ötletgazdag? Mi mást kívánhatna még egy szórakozni kívánó szavazó? Még kettőt kívánna, a teljes megújulás és megti sztulás jegyében: vissza mindent - Tőkést az RMDSZbe, Orbánt az egyetemre. Ha Tőkés ismét az RMDSZben politizálna, vagy rákényszerítenék, hogy a mostaninál ütősebb politikai üzenetet és beszédeket fogalmazzon meg, vagy más írná a beszédeit, és neki végre lenne ideje kicsit kipihenni magát. Nem nyomná ennyire az EPbe való bejutás kényszere és közvetlen felelőssége sem. Orbán Viktor pedig az egyetemen kritikusabb közegben vizsgáltathatná meg az általa antropológiainak nevezett eszmefuttatását. A kérdés c sak az, hogy a padsorokból vagy a tanári pulpitusról adjae elő őket. vissza Románok a „határon” túl Új Magyar Szó 2007. július 23. Szerző: Sz. L A székelyföldi románokról mindenki megfeledkezett állapította meg a hét végé n Maroshévízen Theodor Stolojan, a LiberálisDemokrata Párt elnöke, ezzel indokolva látogatását, mintegy jelezve, hogy ő nem tartozik azok közé, akikre kijelentése érvényes. A nyilatkozat kiválóan példázza a román pártok viszonyulását a Hargita és a Kovász na megyei románsághoz. „Nem tudom, mennyire alkotmányos, hogy a Hargita és a Kovászna megyei románoktól elvárják a magyar nyelv ismeretét” – fogalmazta meg Theodor Stolojan a kérdést, amely kivétel nélkül foglalkoztatja a Székelyföldre látogató román poli tikusokat. A LiberálisDemokrata Párt (PLD) elnöke „úgy hallotta”, hogy az itteni románság képviselői nem találnak munkahelyet, ha nem beszélnek magyarul. Azt is hozzátette, hogy az ügyről mindenképpen tanácskozni fog az alakulat egyik alelnökével, Valeriu Stoicával, akiről köztudomású, hogy igazságügyi miniszter volt, és jelenleg is jól menő ügyvéd. Stolojannak nem kellene fáradnia, hiszen bármelyik székelyföldi polgármesteri hivatalban felvilágosíthatták volna, hogy az új közigazgatási törvény elfogadása óta a kise bbségek saját nyelvükön kommunikálhatnak a helyi hatóságokkal, a 2003as alkotmányreform pedig nemcsak megerősítette ezt az jogot, hanem az igazságszolgáltatásra is kiterjesztette. Márpedig ahhoz, hogy a kisebbségek élhessenek a nyelvhasználat jogával, a hatóságoknak olyan személyeket kell alkalmazniuk, akik ugyebár maguk is beszélik az illető népcsoport nyelvét. Vagyis jelen esetben a magyar nyelv ismerete teljesen alkotmányos elvárás a székelyföldi önkormányzatok részéről a potenciális tisztviselővel sz emben. Kevéssé hihető, hogy a PLD elnöke – akinek meglehetős „régisége” van a politikában – ezekről mind nem tud. „Értetlensége” inkább annak szól, amit a továbbiakban kifejezett: „bár rólatok, székelyföldi románokról mindenki megfeledkezett, én és a párt om nem”. Ami szintén nehezen hihető, hiszen valamennyi román párt képviselője ugyanezt mondja. Különbség csak abban van, hogy ki kezdi korábban a korteskedést a választások után (vagy előtt – nézőpont kérdése). Ebben a ciklusban a Konzervatív Párt (PC) v olt az első, s ráadásul messzemenően hozzájárult a kisebbségi törvény „kisiklatásához”. Mircea Chelariu – aki a hadseregben tett „rövid”, harminc évnyi kitérő után a szélsőséges nacionalista PUNR, majd a PC vezetője lett – kezdeményezésére a konzervatívok feltételhez kötötték a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály elfogadását: kapjanak a románok alanyi jogon képviselői helyet a székelyföldi önkormányzatokban!
