Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-21
15 Magyarország diplomáciája nem hagy cserben senkit sem Népszava 2007. július 21. Szerző: Kepecs Ferenc A magy ar diplomácia – állítson bármit is a hazai ellenzék – nem hagyta cserben sem Lengyelországot, sem Észtországot, sem pedig a bántalmazott szlovákiai magyar diáklányt, Malina Hedviget. És amikor szükség volt rá, szót emelt a magyarságuk miatt zaklatott RMDSZes politikusok mellett – mondta a Népszavának adott interjújában Göncz Kinga külügyminiszter. – Miniszter asszony, hadd kezdjem egy igazán mindenkit érdeklő kérdéssel! Mi történt Afganisztánban? Csakugyan merényletet akartak elkövetni ön ellen? – Afganisztán nem veszélytelen hely, de ezt tudtuk akkor is, amikor elindultunk. Gyakoriak a fenyegetések, melyek nagy része nem bizonyul valósnak. Ez azonban csak később derül ki. Mi is kaptunk fenyegetést tartalmazó információt, és hálásak vagyunk az ott szolgálatot teljesítő katonáknak és parancsnokoknak, hogy segítettek az értékelésben és garantálták a biz tonságunkat . – Mit válaszol azokra az – elsősorban a magyar ellenzék részéről hangoztatott – vádakra, melyek szerint a magyar kormány cserbenhagyta a Moszkva által szorongatott lengyeleket és baltiakat? Ilyen vádak egyébként elhangzottak az oroszországi finnugor találkozó kapcsán is… – Nekem úgy tűnik, mintha a vádak megfogalmazói nem vennék tudomásul, hogy Magyarország évek óta az Európai Unió tagja, csakúgy, mint a szóban forgó országok. Ami azt jelenti, hogy nagyon sok minden nem elsődlegesen a kétold alú kapcsolatokban dől el, hanem – ez esetben – az Európai Unió és Oroszország bonyolult és sokrétű viszonyrendszerében. Magyarország európai uniós tagországként a nehéz kérdésekben egyébként minden esetben szolidaritást vállalt mind Lengyelországgal, mind a baltiakkal. Ezzel együtt az Oroszországhoz fűződő kétoldalú kapcsolataink egyes területein kétségtelenül eltérő stratégiát követünk. Magyarország a pragmatikus együttműködésre helyezi a hangsúlyt, amelynek az eredményei – különösen gazdasági téren – köz ismertek. Konszenzusos megoldásokat szorgalmazunk, de ez korántsem jelenti azt, hogy elvi kérdésekben engedményeket tennénk. Lengyelországgal és a balti országokkal sokrétű kapcsolatokat ápolunk. A visegrádi együttműködés körében például Lengyelország az egyik legfontosabb partnerünk. Esetenként vannak persze vitáink is. Így a reformszerződés ügyében mást gondolt Lengyelország és mást Magyarország, ám számos területen igencsak közösek az érdekeink és nagyon hasonlóan vélekedünk – például a schengeni csatla kozás, az amerikai vízum vagy a regionális kérdések tekintetében. Gazdasági együttműködésünk Lengyelországgal – csakúgy, mint a baltiakkal – gyorsan növekszik, az EUban pedig jól együtt tudnak dolgozni a visegrádiak és a baltiak. Lettország most nyit nagy követséget Magyarországon, mi most nyitunk Lettországban, a miniszterelnök pedig idén balti körutat tesz. Ha megnézzük, milyen magatartást tanúsít az Európai Unióban Magyarország és Lengyelország, akkor persze látunk különbségeket. Mi inkább együttműködésr e törekszünk, Lengyelország viszont – melynek mérete és helyzete is más – sokkal többször konfrontálódik. – Az észtek nem képviseltethették magukat legmagasabb szinten a finnugor találkozón. Nem követelte volna meg az európai szolidaritás, hogy mi is csa k szakembereket küldjünk? – Ez nagyon nehéz kérdés. Nyilván jobb lett volna, ha Észtország is magas szintű meghívást kap, ám nem mi voltunk a házigazdák. Kérdésként merült föl, mit is jelent ilyenkor a magyar miniszterelnök részvétele vagy távolmaradása. Az utóbbi egyebek közt azt jelentette volna, hogy elzárkózunk a párbeszédtől a kis finnugor népek helyzetéről, amelyek viszont nagyon sok szempontból rászorulnak a képviseletre és a támogatásra. Annak önmagában is jelentősége volt, hogy kultúrájuk kiemelt figyelmet kapott s hogy a v elük kapcsolatos kérdésekről a legmagasabb szinten lehetett beszélni az orosz vezetéssel. És az sem mellékes, hogy Finnország szintén a legmagasabb szinten képviseltette magát, az észt kormányfő pedig nyilatkozatban erősítette meg: nincs kifogása a másik k ét finnugor ország állam és kormányfőjének részvételével szemben. Miniszterelnök úr egyébként írt egy levelet észt kollégájának, jelezve, hogy ő Észtországot is képviselni fogja a találkozón, és utána tájékoztatást ad a történtekről.
