Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-03
28 - Én ezt semmiképpen sem vonatkoztatnám Szlo vákiára, habár kétségtelen, hogy bizonyos párhuzamot nem lehet kizárni. Egyáltalán nem erkölcsös, ha egy ország úgy veszít területet, hogy arról egy harmadik ország dönt... Ez a szerbek számára abszolút megengedhetetlen és megalázó lenne. - Nem a szavak, hanem a tettek döntenek. Miként szavazna az ENSZ Biztonsági Tanácsában? - Nagyon röviden és világosan válaszolok: a biztonsági tanácsban az én küldöttem az Ahtisaariterv ellen, tehát Koszovó függetlensége ellen szavazna. - 1999ben Ön engedélyezte a NA TOvadászgépek átrepülését Szlovákia felett, amivel jelentős mértékben hozzájárult Koszovó függetlenedéséhez és Szerbia megalázásához. Tiszta a lelkiismerete ebben a kérdésben? - Nem volt más választás. Vér folyt, Milošević pedig egyszerűen bolond volt. Az akkori döntésünk nehéz volt, de alapvetően mégiscsak helyes. - Nem gondolkodott az olyan modellen, miszerint Radičová lenne a párt választási frontembere, Ön pedig a párt elnöke? - Én nem hiszek az ilyesfajta felosztásban. Mert akkor ki itt a pártelnök? Talán vezérhivatalnok? Nem értem ugyanis, hogy mi lenne a két "vezérember" közti különbség. A mi választási rendszerünk tisztességes - a pártelnök vezeti a pártot a választásokba is. Vagy sikeres lesz, vagy pedig elbukik. - Mi az Ön elképzelése 2010re? - Hozzájárulni ahhoz, hogy megváltozzon a kormányzás. A tengely világos: SDKÚDS, KDH, SMK. - A tengely valószínűleg nem lesz elég... - Én így nem gondolkodhatok. Azon dolgozunk, hogy sikeresek legyünk, és egy jobb alternatívát tudjunk felkínálni. - Lét ezik talán egy tartaléktengely is? SDKÚ, HZDS, SNS? - Hú, majdnem keresztet vetettem... vissza Nemzetközi Kisebbségi Nyelvi Konferencia Pécsett Felvidék.ma 20070702 11:11 F orrás: HírTV Pécsett rendezik meg a XI. Nemzet közi Kisebbségi Nyelvi Konferenciát július 56án, melynek központi témája a többnyelvűség, állampolgárság és a kisebbségi nyelvek jövője: a nyelvi másság ideológiái és gyakorlatai Európában. A pártállami rezsimek, majd összeomlásuk az 1990es évekre igen különös nyelvi és politikai helyzetet teremtett a keletközépeurópai régióban. Az államok igen nagy változatosságot mutatnak társadalmi, gazdasági, jogi elrendezéseiket, a kisebbségi nyelvek számát és területi megoszlását illetően, ahogyan a tekintetben is, vajon használatosake e kisebbségi nyelvek a közhivatalokban, az oktatásban, illetve a médiában. KeletKözépEurópában az Európai Unióhoz való csatlakozás, az új gazdaságitársadalmi rend kialakulása, valamint a globalizáció gazdasági, technológiai és kulturális hatása nyomán elkerülhetetlenné vált a kisebbségi nyelvek és közösségek kutatási módszereinek, valamint az állampolgárság fogalmának újraértékelése. Az Európai Unió bővítése után most először rendezi keletközépeurópai ország a Nemzetközi Kis ebbségi Nyelvi Konferenciát. A konferencia célja, hogy lehetőséget és alkalmat teremtsen az európai nyelvi kisebbségek jelenlegi helyzetével kapcsolatos tudományos ismeretcserére. A konferencia lehetőséget teremt a nyelvi kisebbségekkel, a két- és többnye lvűség különböző aspektusaival, a kétnyelvű oktatással, a nyelvideológiákkal, a nyelv és identitás kérdéseivel, a nyelvpolitikával és különösen az európai nyelvi kisebbségek megőrzésével és nyelvi revitalizációjával foglakozó tudósok, gyakorlati szakember ek, politikusok találkozására. A fent említett szakterületeket a konferencia során multidiszciplinárisan - szociolingvisztikai, antropológiai, történelmi, politikai, jogi, gazdasági és társadalmi aspektusból is vizsgálni kívánják.
