Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-20
21 - Tulajdonk éppen a nyelvi kérdés már 1920tól jelen van, csakhogy akkor még más megközelítésben jelent meg. Akkor még nem volt államnyelv, hanem volt hivatalos nyelv és volt törvény a kisebbségi nyelvhasználatról. És voltak olyan kitűnő végrehajtási nyelvhasználati r endeletek, amelyeket ha ma törvényesítenének, akkor azt mondhatnánk, hogy tökéletesen meg vagyunk elégedve a nyelvünk védelmével és használatával. Ön azt mondja, hogy a két világháború közötti Szlovákia, legalábbis nyelvi szempontból, demokratikusabb volt , mint a mostani? - Ez egészen biztos. A két világháború közötti Csehszlovákia a nyelvhasználat szempontjából sokkal demokratikusabb volt. Persze ez köszönhető annak, hogy 1919ben kötelezték a megalakuló Csehszlovákiát a nyelvhasználati jogok betartására . Ez volt a Saint Germain – Lay szerződés és kötelezvény volt volt. De az Európai Unióban is kötelezvény… - Itt ez a szalonképesség egyik feltétele, de nem lehet kikövetelni, ugyanis ez kimondottan belügyi kérdés. Ha a nyelvhasználat összefüggne gazdasá gi törvényekkel, akkor biztos, hogy másként tekintenének rá az unióban. Mint ahogy tekintenek is például az áruknak a megjelölésénél, Minden árura, amely az EU tagország hátárán túlra készül, több nyelven kell feltüntetni az áruval kapcsolatos információka t. De amíg csak az adott tagország területén belül van szó a nyelvhasználatról, ott az unió megengedi akár a teljes kulturális fasizmust is. Szlovákiában alig alakult meg az új kormány, máris elkezdődtek a magyarellenes támadások, amelyeknek a kicsúcsosod ása Malina Hedvig megveretése volt. Egyben visszaköszönt a nyelvhasználati probléma is, például, hogy ismét ne lehessen Kassát vagy Pozsonyt használni a sajtóban. Vissza akarják hozni az ún. nyelvrendőrséget, amely 1996 után létrejött, csak később megszűnt körülötte a szankcionálási jogkör. Most ezt is vissza akarják állítani. Annyira nagy a baj Szlovákiában, hogy elő kell venni magyar kártyát? - Ha egy országban ilyen szándékok fogalmazódnak meg kormányzati szinten, akkor ott nagy a baj, mert akkor ez az ország nem a 21. században van, hanem még a 19.ben ragadt. Szlovákiának a létrejötte tulajdonképpen hasonlatos, mint amikor német egyesítés volt a 19. század második felében: ki kellett alakítani egy ellenségképet. A németek esetében a franciák voltak a zok, a szlovákok esetében pedig elsősorban a magyarok. Szlovákiában már más ellenségképek is voltak, mint például zsidóellenségkép, csehellenségkép, egy ideig volt orosz is, de elsősorban magyar ellenségkép volt és van. Ez vörös fonálként húzódik végig a szlovák közgondolkodás kialakításában, melybe tervszerűen beleépítették a magyarellenességet. Ezzel tudták ugyanis a nem egységes északmagyarországi szlávokat összekovácsolni. Hiszen például Szlovákiának a keleti és nyugati vége között olyan nagy volt a különbség, hogy ott még identitásbeli azonosságokat sem lehetett sokáig felfedezni. Előfordulhat, hogy a szlovák nyelvtörvénnyel elérik azt, hogy a magyar intelligenciát háttérbe szorítják? - 2006tól a Magyar Koalíció Pártja nem tagja a kormánynak, és most már a középszintű köztisztségviselőket is bocsátják el munkahelyükről. A helyi önkormányzatokból nem, mert az egy más intézményrendszer és így más törvények alá tartozik, de a megyeiből már igen. A minisztériumokban ma már csak fehér hollóként vannak magyarok. Milyen helyzetben él ez a számottevő magyar tömeg? - Nagyon nagy a magyarok lakta területeken a munkanélküliség. Vannak kisrégiók, ahol ez 50 – 60%os. A két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozott felmérés alapján Szlovákiában a magyarok a legszeg ényebbek. A havi jövedelmük nagyrészt 10 ezer korona alatti. Ez gyakorlatilag a magyarországi minimálbér szintjén van… Közben meg mindig arról beszélünk, hogy Szlovákia egy gazdasági csodaként jelenik meg a középeurópai térségben. Egyre több multinacio nális vállalat jelenik meg… - Az tény, hogy ahhoz képest, ami korábban volt, óriási a fellendülés, de ez elsősorban a makroökonómiai mutatókban mutatkozik meg. Másrészt, van egy területe Szlovákiának – a Pozsonytól Zsolna felé vezető autópálya
