Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-03
24 „A közszolgálatiság irányába próbálunk haladni, híradásainkban sok megszólalóval” – mondja lapunknak az Erdély FM felelős szerkesztője. Korondi Kinga szerint az elvárásokat illetően még folynak az egyeztetések a partnerrádiókkal, mivel „azt szeretnénk, hogy nekik is megfeleljen, amit gyártunk, ugyanakkor jó lenne, ha közös munka során válna igazán termékennyé az együttműködés”. Korondi szerint a műsorkoncepciót, a hangzásvilágot egy profi csapat dolgozza ki, sajátos stílusa mellett pedig az Erdély FM abban lesz erős, hogy egész Erdélyben hallgatható lesz. Napi másfé lkét órás tartalom gyártására rendezkedik be Marosvásárhelyen az Erdély FM A fiatal csapat – amelyhez további profik és kezdők jelentkezését is várják – egyelőre napi egy híradót gyárt, közelebbről azonban ezt egy déli és egy esti híradásra bővítenék, és készül már az esti mese is. A tervek szerint továbbá a Félszigetről is bejelentkeznek naponta egy alkalommal. Kelemen Attila projektigazgató szerint nyelvművelő műsoron is gondolkodnak, csak a formát kell kitalálni. „Nyilván nem lehet akadémiai szintű, nagyon komolykodó, de túlságosan vulgarizáló sem, valahol egy rövid talkshowra kell hasonlítania. Fontosak ugyanakkor a rádiós személyiségek is – akiket ki kell találnunk magunknak.” Kelemen elmondta, sajátos rádiókabaréval is jelentkeznek, melynek Fel méri Péter Show lesz a neve – a műsor házigazdája a napokban tanácskozik Farkasházy Tivadar magyarországi humoristával. Az igazgató ugyanakkor hangsúlyozta, a teljes műsorrács kialakulása után, naponta egy, két és fél órás műsorokat fognak gyártani. „A b izalom hangja” szlogennel jelentkező Erdély FM első híradóit az erdelyfm.ro honlapon vagy a maszol.ro hangtárában lehet meghallgatni. vissza Kettősség Új Magyar Szó 2007. július 3. Szerző: Salamon Márton László A régiósodó Európa részét képező Romániában azonban talán ennél távlatibb, nagyobb célokat is meg lehet magyar érdekképviseletként fogalmazni. Markó Béla lemondása a miniszterelnökhelyettesi tisztségről egyik alapvető dilemmáját tükrözi az erdélyi magyar érdekképv iseletnek. Éspedig azt, hogy hogyan ossza meg magát a bukaresti román politikai és az erdélyi magyar közösségi jelenlét között. Míg erre a kérdésre a kilencvenes évek első felének ellenzékisége révén a válasz önmagától adódott, 1996 óta a dolog már távolró l sem egyértelmű. A kormányzati szerepvállalás ugyanis rendre elszívta a szövetség fölös, vagy éppenséggel nélkülözhetetlen energiáit mind humán erőforrás terén, mind pedig a programbeli prioritások tekintetében. Ha viszont a demokratikus konvenciós korm ányok idején ez a kettős státus még nem hozott magával éles kényszerhelyzeteket – majd a kisebbségi, szociáldemokrata Nãstasekabinet parlamenti támogatása idején annál is kevésbé – , a 2004es választások nyomán megalakult koalícióba kerülésével a kisebbsé gi szervezetpolitikai párt RMDSZ gyakorlatilag mindent a kormányzás lapjára tett fel. A Kolozsváron működő ügyvezető elnökség „kiürítésével”, az ott végrehajtó tisztségeket betöltő személyeknek a bukaresti, központi végrehajtási szervekbe való helyezéséve l történt meg az erdélyi, területi struktúrák idővel elkerülhetetlen súlyvesztése, a Bukarestben koncentrálódó központi vezetés elefántcsonttoronyba zárkózása. Ezen a helyzeten próbál meg most változtatni az RMDSZ, vagy legalábbis az utóbbi néhány hét történései ezt a szándékot mutatják. Az ügyvezető elnökség élén történt változások, a szövetségi elnök kormánybeli tisztségéből való visszalépése és a területi szervezetekre fordított nagyobb figyelem azonban aligha fogja megoldani a szövetség alapvető dil emmáit. Ezek a lépések legfeljebb rövid és középtávra megfogalmazott kérdésekre adhatnak majd választ. Arra, hogy miként győzheti meg ismét az RMDSZ a magyar választókat: szavazatukkal juttassák jelöltjeit az Európai Parlamentbe és (újra) a román parlament be. Arra, hogy érdemese még „túlvállalnia” magát a szövetségnek kormányzatilag, és ha nem, akkor mire fordítsa majd felszabaduló energiáit. A régiósodó Európa részét képező Romániában azonban talán ennél távlatibb, nagyobb célokat is meg lehet magyar érdekképviseletként fogalmazni. Rá lehet készülni azokra az időkre, amikor a bukaresti képviselet súlyát
