Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-19
11 Az előadások témái között Koszovó történelmi példája az egyik legfontosabb, mivel – mint azt Németh Zsolt vélte, ennek a területne k az esete az elmúlt másfél évtized egyik személetes történelmi leckéje, az ottani tragédiák hosszú távon meghatározhatják a térségbeli népek együttélését. A programban ugyanakkor szintén fontos szerepet kap az erdélyi magyarmagyar párbeszéd, a regionaliz mus politikája, az európai integrációs lehetőségek, a támogatási rendszerek, vagy az egyházak és a keresztény értékek témája. Ma délelőtt Energiaválság a Kárpátmedencében? Politikai következmények címmel tartott előadáson beszélget Korodi Attila környeze tvédelmi miniszter, Németh Zsolt, Hernádi Zsolt, a MOL vezérigazgatója, Szabó Vilmos, a Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának alelnöke, valamint Mihai Stănişoara nemzetbiztonsági elnöki főtanácsadó. Délután Erdélyről mint a romániai turizmus fő ha jtóerejéről értekeznek, a Médiasátorban pedig arról folyik majd a vita, mikor nyomja le az internet a nyomtatott sajtót. vissza GDSkérdésözön az RMDSZhez Új Magyar Szó 2007. július 19. Szerző: B. T. „...az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot...” Borbély László, Markó Béla és Niculescu Tóni is ott volt a Társadalmi Párbeszéd Csoport rendezvényén Az RMDSZ és magyar ellenzéke visz onya, az esetleges Markó – Tőkés párbeszéd lehetősége, a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI), valamint az egyéni választókerületes szavazás körüli vita, az államelnök felfüggesztésével kapcsolatos RMDSZálláspont került szóba egyebek között azon a bukaresti öss zejövetelen, amelyet a Társadalmi Párbeszéd Csoport szervezett a következő témakörrel: Az RMDSZ – az elvek és a politikai fejlemények között. A vitát Radu Filipescu és Armand Goşu vezette, és arra Markó Béla, az RMDSZ elnöke mellett meghívást kapott Kelem en Hunor ügyvezető elnök, Borbély László fejlesztési, középítkezési és lakásügyi miniszter, Korodi Attila környezetvédelmi miniszter, illetve Anton Niculescu külügyi államtitkár. A civil társadalom számos képviselője, politikai megfigyelők, újságírók jele nlétében lezajlott megbeszélésen Markó Béla tisztázta: az, hogy az RMDSZ felkínál egy helyet európai parlamenti választási listáján Tőkés Lászlónak, nem jelent doktrináris kompromisszumot, bár ennek az együttműködésnek a jegyében akár radikalizálhatná is h angvételét. Nem tagadta, hogy a magyar közösség „mérsékeltje” és radikálisai” közös célt követnek, csupán a kérdésfelvetés tekintetében vannak közöttük különbségek, és elmondta, ezekben a napokban tisztázódik, milyen helyet foglalhat el Tőkés László az RMD SZ listáján. Az ANIról szólva Markó közölte, az RMDSZ nem ellenezte a törvényt és az igazságszolgáltatás reformját, de fel akarta hívni a figyelmet bizonyos emberi szabadságjogok megsértésére, olyan túlkapások veszélyére, mint a mandátum nélküli házkutat ás. A korábbi igazságügyi miniszter, Monica Macovei elleni egyszerű indítványról szólva közölte, ő személyesen nem szavazta azt meg, mivel nem voksolhatott egy kormánybeli kollégája ellen. Markónak azt is meg kellett magyaráznia, miért támogatta az RMDSZ a 2004es választásokon Adrian Năstasét, illetve miért szavazott idén Traian Băsescu államfő felfüggesztésére. A jelenlevők mindkét döntést meggondolatlannak minősítették. Markó az első kérdés kapcsán azzal érvelt, hogy az RMDSZ ily módon akarta biztosítan i a kisebbségeket támogató, 2000 – 2004 között hozott intézkedések folytonosságát. A második problémára vonatkozóan hibának mondotta az államfő felfüggesztési folyamatának beindítását, de hozzátette, Băsescut büntetni kellett alkotmánysértéseiért. A magyaro k pedig azért maradtak távol a referendumról, mert egyrészt nem akartak az RMDSZ ajánlásával ellentétesen szavazni, másrészt pedig nem értettek egyet az RMDSZ álláspontjával. Az RMDSZ döntését azonban egyik esetben sem lehet hibásnak nevezni – tette hozzá. Végül kifejtette, az egyéni választókerületes szavazási rendszer csak a nagy pártoknak előnyös, ezért csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy a szavazatok csupán 1516 százalékára számítható Szociáldemokrata Párt ezt a rendszert támogatja.
