Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-18
26 Ezek szerint egy ilyen együttműködés természet esen feltételezné a közös célok megállapítását és azok szolidáris képviseletét is, de nem csorbítaná egyikünk vagy másikunk önállóságát.” Nem tudni, hogy Nagy vagy Winkler „esik” Egyelőre nincsen információnk arról, hogy az ajánlat nyomán az RMDSZlist a első két helyezettje, Nagy Zsolt és Winkler Gyula közül ki „csúszik ki” a biztos befutó helyek egyikéről. Mint ahogy azt sem tudni, hogy a második, vagy netalán az első helyet szánták Tőkésnek. Szilágyi Zsolt, a független jelölt kampányfőnöke úgy reagá lt a Transindexnek, hogy egyelőre nincsen módjában hivatalos választ adni az ajánlatra. Annak elfogadása vagy elutasítása végső soron Tőkés Lászlótól függ. Az ajánlat „benne volt a levegőben” – fogalmazott – és fontos, hogy így egy fokkal világosabb a hely zet. A kampányfőnök a válaszadás előtt mindenképpen nyélbe szeretne ütni egy MarkóTőkés találkozót, és itt többek közt az ajánlat konkrét részleteiről szeretne egyeztetni. A megbeszélésre a napokban sor fog kerülni – mondta. vissza Renate Weber: Az államelnök és az értelmiségiek: az egyéni kerületi választás Transindex.ro [17.7.2007] Lévén, hogy a korrupció az egyedüli dolog, aminek sikerült 17 év alatt Romániában konszolidálódnia, úgy vélem, nagyon drágán megfizetünk azért a kalandért, amit az egyéni kerületi választási rendszer bevezetése jelent. Az államelnök által túlzottan egyszerűsített formában, populista módon felvetett témákra tekintve (egykamarás parlament, elnöki köztársaság, egyéni kerületi választás, átv ilágítás) úgy tűnik, Traian Băsescu elhibázta az esélyét arra, hogy olyan államférfi legyen, aki képes kevésbé népszerű, de felelős döntéseket hozni annak az országnak a jövője érdekében, amelynek az élén áll. Arra hajlott inkább, hogy 100 százalékig polit ikus legyen, aki az elégedetlen választók szavazatait elnyerő döntéseket hoz. A nép bizalmára alapozva az elnök támogathatta volna azokat a reformokat, amelyek elősegítik a hatalmi ágak közötti reális egyensúly és kontroll kialakítását, a pártok hatékony működését, a Románia számára hosszú távon hasznos reformokat, nem pedig azokat, amelyeknek ő maga lett a fő haszonélvezője lévén, hogy nála összpontosul a hatalom, vagy amelyekkel eltávolítja az újabb elnöki mandátuma útjában levő akadályokat. A választ ók állandó elégedetlensége a politikai osztállyal szemben Három téma esik a latba ebben a kategóriában: egy- avagy kétkamarás parlamenti rendszer, az egyéni kerületes választási rendszer és az elnöki köztársaság. A legutóbbi ötlet tavaly nyáron vetődött fel, és azóta is nagy szorgalommal dolgozik rajta a Neptuncsoport. Az első kettő esetében az elnök tisztában volt vele, hogy jelentős népi támogatásra számíthat. A közvéleménykutatások azt mutatják, hogy a választók állandóan elégedetlenek a politikai osztály teljesítményével, rettenetesen hiányzik a pártokba és a parlamentbe vetett bizalom. Az intézményekbe vetett bizalom hiánya – mely bizalom nélkül a demokráciát nem lehet elképzelni - nemcsak Romániára vagy a volt kommunista országokra jellemző. Eg y olyan lelkiállapot, amelyet a konszolidált demokráciákban is megtalálunk, ahol a szavazásokon való részvétel (vagyis inkább a távolmaradás) távol áll az ideálistól. A nálunk végzett szociológiai kutatások kimutatnak még valamit, nevezetesen azt, hogy a s zavazók fogékonyak a populizmusra. Ennek több oka is van, az egyik érdekesség az, hogy a román választók még nem szoktak hozzá a nyilvános viták gondolatához, a vélemények ütköztetését terméketlennek, sőt egyenesen idővesztegetésnek vélik. Populizmus é s kényszerítő kollektív emlékezet
