Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-18
18 Az elmúlt tizennyolc évben nem szerepelt az RMDSZ prioritásai között az autonómiaharc — vélekedett Toró T. Tibor, a szövetség színeiben megválasztott képviselő. Kifejtette, elsősorban a nyelvi jogok biztosítására összpontosítottak, és e téren jelentős sikereket értek el. 2003ban azonban lezárult ez a szakasz, és más prioritás okat kellett volna meghatároznia a szövetségnek, a nyelvi jogok bizonyos szintű kodifikációját magasabb szintre kellett volna emelni. Erre történt kísérlet a kisebbségi törvénnyel, és kudarcnak tekinthető, hogy nem sikerült — fejtette ki Toró. Elmondása sz erint az RMDSZ nem foglalkozott Székelyföld területi autonómiájával, 2003ban voltak belső hangok, melyek „bukott projektként" nevezték meg ezt. Azóta csitultak, de még mindig vannak kételkedők, és tény, hogy két és fél év kormányzás alatt a közjog terület én nem sikerült előrelépést felmutatniuk. Toró szerint a politikai ellentétek veszélyeztetik a további eredményeket, együttműködésre van szükség. Vargha Attila jogászképviselő igen világos és érthető előadást tartott az autonómiaformák nemzetközi jogi hát teréről. Nem létezik koherens nemzetközi szabályozás, minden autonómia sajátos, a modelleket nem lehet átvenni és alkalmazni. Tanulmányozni kell ellenben a tapasztalatokat, az elérésükhöz vezető utat — fejtette ki Vargha. Nem elég elképzelni, hogy milyen l egyen az autonómia, de tovább kell gondolni azt is, hogyan működhetne, hisz az a próbája. Nem csodaszer, ha kudarcot vall, azok hibája, akik működtetik — vélekedett. Kiemelte, az autonómia nemcsak lehetőség, de felelősség is a közösség számára, Romániában nincsenek meg egyelőre a törvényes feltételek, de alkotmányos lehetőségek vannak, ezek a keretek feszegethetőek, és alkalmasak az autonómiaközeli állapot megteremtéséhez. Az önrendelkezéshez vezető, igen hosszú úton ez lehetne az első lépés — hangsúlyozta Vargha Attila. Márton Árpád a különböző autonómiákról beszélt, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az autonómia igen merev nemzetállamként működhet, ahol a többség nem veszi figyelembe a kisebbség jogait. Példaként a Babeş — Bolyai Tudományegyetemen kialaku lt helyzetet említette, ahol az egyetemi autonómiára hivatkozva utasítják el a magyar igényeket. A kisebbségi törvény elfogadásának tekintetében (ez lett volna előadása témája) „nem teljesen pesszimista", az EUcsatlakozás után az erdélyi magyar politikuso knak is lehetőségük nyílik beleszólni a nemzetközi szabályozásba, esélyük lesz hozzájárulni, hogy az EUalkotmányt pótló alapelvek közé bekerüljön a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása. Székely István, a Magyar Kisebbség főszerkesztője a Kulturális Autonómia Tanácsok szerepéről beszélt. Azért van szükség erre az intézményre, mert az erdélyi magyar társadalom széttöredezett, a székelyföldi megyék önálló életet élnek, nincs kapcsolatuk sem egymással, sem a távolabbi magyar vagy részben magyar megyékke l. Összerdélyi egyeztetésre van szükség például kulturális kérdésekben, ezt a feladatot látná el a KAT. Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere leszögezte: az autonómia nem versenyfutás, és meglátása szerint bebizonyosodott, nem volt szerencsés mozgóurná val felkeresni az embereket. Véleménye szerint a helyi önkormányzatokat kellene erősíteni, hazahozni Bukarestből az értékes embereket. Tavaly nyáron csíkszéki polgármesterek találták ki a székelyföldi önkormányzati szövetséget, és ők beszélték meg Markó Bé la RMDSZelnökkel ennek életre hívását — mondta. „Ha meg akarsz buktatni valamit, állj az élére. Így gondolhatták háromszéki kollégáink, vállalták a szövetség bejegyeztetését, de egy éve nem történt semmi, jegelik az ügyet. Mi Csíkban lassan el is felejtjü k, hogy volt egy ilyen kísérlet" — fejtette ki a polgármester. Véleménye szerint a székelyföldi kohéziónak két nagy akadálya van: a megyerendszer és a lokálpatriotizmus, ugyanakkor kiemelte: munkával nagyon sok mindent el lehet érni, nagy hangsúlyt kell fe ktetni az identitás megőrzésére, a kultúra, a sportélet intézményes ápolására. Az általa vezetett önkormányzat egy V — VIII. osztályos iskolásoknak szánt, Székelyföld történelmét bemutató tankönyv elkészítését és kiadását finanszírozza, de augusztusban két j eles sporteseményt is szerveznek, amelyek a Székelyföld márkanevet öregbíthetik. vissza Az RMDSZ közleménye arról, hogy befutó helyet kínál Tőkés Lászlónak Erdély.ma [ 2007. július 17., 20:24 ] K Ö Z L E M É NY Az elmú lt tizenhét esztendőben az eredményes magyar érdekvédelmet az tette lehetővé, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erős képviselettel rendelkezett az önkormányzatokban és a román parlamentben. Ma már sem a helyi közösségeket érintő döntésekben, sem a törvényhozásban, sem a kormányzati munkában nem lehet
