Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya

2007-07-18

5 Solana szerint azonban ahhoz nem kell ENSZhatározat, hogy újra elinduljanak a tárgyalások Belgrád és a

koszovói albánok között, s majd ennek végén, nagyjából négy hónap múlva kiderülne, mire jutottak az érintett

felek. Ez volt egyébként az első eset, hogy Solana nyilvánosan bejelentette, mi lenne az EU elképzelése, ha az ENSZben végleg megfeneklik a koszovói kérdés. Solana arról nem akart nyilatkozni, hogy ki közvetítene a szerbek és a koszovói albánok között, de annyit elárult: a megbeszélések valószínűleg a témával foglalkozó nemzetközi "összekötő csoport" égisze alatt folynának.

A csoportnak Németország, az Egyesült Államok, Franciaország, Olaszország, NagyBritannia és Oroszország a

tagja, s itt már nincs v

étójog. Az EUpolitikus mindenesetre még mindig reménykedve szólt arról, hogy az utolsó pillanatban megszülethet az

ENSZ BThatározat. Ugyanakkor figyelmeztetett is: az egyeztetések nem tarthatnak a végtelenségig.

 vissza  Tőkés László kész találkozni Markóval a tusnádi tábort követően Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2007. július 17., kedd (MTI) - Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke kész

találkozni Markó Bélával, a Romániai Mag

yar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével a tusnádfürdői tábort

követően - ezt maga a református püspök mondta kedden az MTInek. Hozzáfűzte: bármennyire is megtisztelő számára a szövetség felajánlása (miszerint az európai parlamenti

választási listán befutó helyen szerepelhet), nem ezt tekinti megoldásnak a romániai magyarság európai parlamenti

képviselete szempontjából. Hangsúlyozta: nem az ő politikai ambícióiról van szó, hanem az erdélyi magyarság

összefogásáról. A püspök közölte: az ügyben ne

m az ő kezében van a döntés. Tusnádfürdőn a XVIII. Bálványosi Nyári

Szabadegyetem és Diáktábor keretében találkoznak majd az őt jelölő hat szervezet - az Erdélyi Magyar Nemzeti

Tanács (EMNT), a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Magyar Polgári Szövetség (MPS

Z), a Magyar Polgári

Egyesület (MPE), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) - vezetői, nekik kell

dönteniük az RMDSZszel való együttműködés kérdéséről. "Jómagam nem abban látom a megoldást, hogy felkerülök a listára, hanem a

bban, hogy jelöljük például Bodó

Barnát vagy Hantz Pétert (a Bolyai Kezdeményező Bizottság vezetőit - a tud.), kiszélesítve a politikai spektrumot" - mondta Tőkés érzékeltetve, hogy szerinte nem "pártos", hanem "nemzeti" listára van szükség. Az MTI kér

désére, miszerint hajlandóe elfogadni az RMDSZ által kedden javasolt jövő heti időpontot a Markó

Bélával tervezett találkozóra, a püspök azt felelte: kész találkozni a szövetség elnökével "a tusnádfürdői tábort

követően".  vis

sza  Először állíthat fel kétnyelvű helységtáblát egy német nemzetiségi település

Lengyelországban Varsó, 2007. július 17., kedd (MTI/APA) - Engedélyt kapott az első német nemzetiségiek lakta település a

kétnyelvű helységnévtábla használatára a szil

éziai Opole vajdaságban. Radlów (Radau) önkormányzata a nemzeti kisebbségekről és a regionális nyelvekről szóló, 2005ben hatályba

lépett törvény alapján kérvényezte, hogy használhassa a lengyelországi kisváros német elnevezését is, és kézhez is

kapta a belügyminisztérium engedélyét. "Az emberek igénylik a német helységnevek bevezetését" - jelentette ki Wlodzimierz Kierat radlówi

polgármester a Dziennik című napilapnak. Öröme mégsem felhőtlen. Attól tart, hogy konfliktus támadhat a

lengyelek és a n

émet kisebbség között. "Remélhetőleg nem térnek vissza azok az idők, amikor édesanyámat azért,

mert félig lengyel, a többi német +lengyel disznónak+ csúfolta" - mondta Kierat. Opole (németül: Oppeln) vajdaságban a kétnyelvű helységnévtáblák használatá

nak jóváhagyását további 14

település várja, ahol többségében német származású lengyelek élnek. A minisztérium egy kikötéshez ragaszkodik:

csak olyan történelmi helységnevet lehet használni, amelyet 1936 előtt vezettek be. A náci Németországban

ugyanis a h

atalom birtokosai egyes lengyelországi településeknek olyan mesterséges német nevet találtak ki, amely

nacionalista propagandájuknak megfelelt. A II. világháború és Lengyelország határainak "nyugatra tolása" után a német helységneveket törölték a lengy

el térképekről. A sziléziai német kisebbség tagjait a kommunista Lengyelország választás elé állította: vagy

"ellengyelesednek", vagy elhagyják az országot.

 vissza