Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-17
29 – Félreértésre adhat okot az a cikk, amit a h étvégén az újságokban olvashattunk. Itt nem Magyarország felkészültségéről van szó, hanem annak az informatikai rendszernek a készenléti szintjéről, amelyet már a meglévő Schengentagállamok alkalmaznak, hiszen az új schengeni országok, köztük Magyarország belépésével is, egy más típusú, egy bővített adatbázissal rendelkező információs nyilvántartó rendszert kell életbe léptetni, amely változást jelent a mostani Schengentagok informatikai rendszerében is. Az itteni felkészültségnek a szintjében látnak prob lémát egyes schengeni országok. – Magyarországnál látnak problémákat, vagy pedig az egész uniót érinti ez a dolog? Hiszen úgy tudom, hogy a mi belépésünkkel az egész információs rendszer megváltozik, tehát NyugatEurópában is, nem? – Természetesen, erre fel kell készülni a mostani Shengenországoknak, nemcsak Magyarországnak és a belépő országoknak, hanem a jelenleg is a schengeni térség tagjainak is, hiszen az adatbázis változni fog náluk is, tehát ennek a kapacitás, működésének a rendje szintén változá sokat fog eredményezni. Ennek a felkészültségi szintjében látnak egyes schengeni tagországok problémát, de ez nem az új, illetve a csatlakozandó schengeni országokra vonatkozik. Ismételten szeretném elmondani, hogy tavaly, amikor a schengeni ellenőrző bizo ttság Magyarországon is látogatást tett, a tíz csatlakozandó ország közül Magyarország felkészültségét, köztük a Magyar Határőrség felkészültségét ítélte meg a legjobbnak. – Tehát akkor nem sereghajtók vagyunk, hanem az élmezőnyben, ha jól értem. – Az élmezőny első helyén és a Magyar Határőrség az egy éves ellenőrzés óta eltelt időben is ezt a szerepét próbálta tovább erősíteni technikai fejlesztésekkel, és nemcsak informatikai, hanem járműfejlesztésre gondolok, új épületek átadásában, infrastrukturális háttér fejlesztésében. Az egyik leghosszabb külsős szárazföldi határszakasszal fog Magyarország rendelkezni. Itt félreértésre adhat okoz az, hogy Románia is uniós tag január elsejétől, de még egy ideig nem lesz a schengeni övezet része, tehát úgymond a ma gyarromán határ is külsős határként fog működni a későbbiekben a schengeni csatlakozás után. – Mit jelent ez a hétköznapi élet szempontjából? Tehát januártól a magyarokat nem állítják meg a határon egyáltalán, nem nézik meg az útlevelet, nem néznek bele a csomagtartóba? – Amennyiben Magyarországon kívül Szlovákia és Szlovénia is részese lesz a Schengentérségnek, úgy ezen a több mint 1100 kilométeres határszakaszon, ami Szlovénia, az osztrák és a szlovák határszakaszt jelenti, egyáltalán nem lesz a hatá rátkelőhelyeken ellenőrzés, kvázi határátkelőhelyek sem lesznek. Egy lassítás után lehet átlépni ezekbe a szomszédos országokba, és ez nemcsak a magyar állampolgárokra vonatkozik, hanem minden Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárra is, hiszen ők ezen a rendszeren – ugyanúgy, mint ahogy mi magyarok is – ellenőrzés nélkül léphetnek át. Ennek természetesen vannak következményei a külső határ ellenőrzésében, és itt a zöld határra és a határforgalomra egyaránt gondolok. Itt természetesen olyan rendszer t kellett kialakítani, amely biztonsággal garantálja nemcsak a magyar, hanem valamennyi schengeni ország biztonságos határátlépési rendszerét. – Tehát januártól nem lesznek kapuk, lassítás után tovább lehet hajtani át Ausztriába, Olaszországba, de mi tör ténik a schengeni határon? Tehát a magyar határon hogyan ellenőrzik a külföldieket? – Ennek a keménységét és szigorúságát már csak annak az adatbázisnak a hiánya nem teszi teljessé, amelyről beszéltünk. Tehát a mi informatikai rendszerünk annak az úgynev ezett schengeni adatbázisnak a befogadására már alkalmas, de ezt egyelőre még nem használhatjuk. Egy olyan adatbázissal fogunk rendelkezni a schengeni csatlakozás után, amely Magyarország vagy az Európai Unió tagországainak biztonságát veszélyeztető személ yek, tárgyak, járművek kiszűrésére alkalmas, amely tartalmazza nemcsak a az összes schengeni országban jogsértést elkövetett személyeknek névsorát. vissza A DélFölvidéki Önrendelkezésért Tanács alapszabálya Felvidék.ma 20 070716 12:19
