Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-03
12 jelenleg még el nem fogadott, de az uniós alkotmányt helyettesítő dokumentum. A szöve gezéssel foglalkozó kormányközi egyeztetést Portugália ezért már júliusban megkezdi. Mindezeken túl, Lisszabon az ország kapcsolati tőkéjét is kamatoztatná, mivel érzékenyen érinti, hogy mekkora súlyt kaphat a mediterrán térséggel való együttműködés, vagy a latinamerikai kapcsolatok újraértékelésének lehetősége. Földrajzi és történelmi tapasztalatai birtokában ugyanis az ibériai ország a földközitengeri térség és Brazília szerepének a felértékelését hangsúlyozza majd az uniós fejlődés egyik alternatívájak ént. Az előbbi probléma elsősorban a migráció, pontosabban az illegális bevándorlás miatt fontos Lisszabonnak. Bár Portugália csak kismértékben szenved az afrikai gazdasági menekültek áradatától, az unióba áramló milliók hada arra készteti majd, hogy csökk entse az országba beengedett menekültek számát. A német elnökség eredményei és az azokat meghatározó EUs prioritások a portugál elképzelésekkel nem egyeznek meg teljesen. A lisszaboni sajtóban érezhető a csalódás, s az elemzések felelevenítik az előző f él évek idején keletkező nehézségek megoldásában vállalt portugál szerepet is. Ezek az írások azt sugallják, hogy 1992ben Portugália lendítette át a holtponton az európai agrártámogatások akkor kimunkált rendszerét, lehetővé téve ezzel a maastrichti szerz ődés 1993as életbelépését. Nyolc évvel később a versenyképes Európa megteremtését célzó lisszaboni alapelvek kimunkálását pedig az hátráltatta, hogy az akkori tizenötök renitens tagját, Ausztriát meg kellett regulázni amiatt, hogy kormányzati szerepet s zánt a szélsőjobboldalnak. Az említett cikkek arra is emlékeztettek: ha akkor eredményes volt a lisszaboni politika, akkor most sem lesz másként. Igaz, más lapra tartozik, mi valósult meg a 2000ben megfogalmazott célokból, és várhatóan jövőre, már a szlov én elnökség ideje alatt, miként írják újra a lisszaboni nyilatkozatot. José Sócrates miniszterelnök talán éppen e hét éve aláírt dokumentum életrevalóságába vetett hitét fogalmazta meg, amikor kijelentette, a mostani portugál elnökség alatt a lisszaboni al apelvek új erőre kapnak majd. Egyebek között arról is beszélt, hogy országa jelentősen megváltoztatná az uniós tagállamok munkaerőhöz való viszonyát. Sócrates ezzel Magyarország számára is fontos kérdést vetett fel. Ha másért nem, azért, hogy magyar vagy b ármely nemzetiségű emberek ne kerüljenek rabszolgasorba, mint a közelmúltban Angliában történt. A portugál uniós elnökség ténylegesen július 4én rajtol Lula da Silva brazil elnök lisszaboni tárgyalásaival. A felek optimisták, hiszen Európának és a világ feltörekvő államai között számon tartott Brazíliának is létfontosságú a fejlődés lehetséges színtereinek felvázolása a globalizált gazdasági viszonyok között. Portugáliára tehát a jövőben sok ország hivatkozik majd az elemzők szerint. Fontos területen t ölthet be az ország meghatározó szerepeket, és jelölhet ki különböző haladási irányokat is. A várhatóan ősszel az alkotmányt felváltó szerződés hatályba lépésével az unió külpolitikáját is a külügyminiszter vezeti majd, ami kordában tarthatja a nemzetállam ok egyedi törekvéseit, hogy uniós elnökként érdekeik szemüvegén tekintsenek az EU egészére. vissza Pristina még reménykedhet? Magyar Hírlap 2007.07.03. Belgrádban azt várják, hogy Vlagyimir Putyin és George Bush megbeszélései nyomán a koszovói kérdés elmozdul a holtpontról, és az Ahtisaariterv erőltetése helyett új tárgyalássorozat indulhat mindenfajta kötöttség és határidő nélkül, új közvetítővel. Slobodan Samardzic, a koszovói tárca vezetője tegnap úgy nyilatko zott, hogy az orosz elnök kitart álláspontja mellett, és olyan megoldást sürget, amely Belgrádnak és Pristinának is elfogadható, és eziránt az amerikai vezető is megértést tanúsít majd. A Kostunicakormány minisztere azt is biztatónak tartja, hogy július e lsején Portugália vette át a soros elnökséget az Európai Unióban. Az ibériai országot elődeinél kevésbé befolyásolja az az amerikai álláspont, hogy Koszovónak függetlenség kell. Samardzic szerint az EUban is mind jobban ráébrednek arra, hogy nincs szükség újabb európai államokra, különösen nem olyanokra, amelyek törvénytelen szecesszió által jönnek létre. Pristinában mégis úgy látják, a találkozó nem hat ki a koszovói ügyekre, mivel a két hatalom már túlságosan eltávolodott egymástól ebben a kérdésben. Has him Thaci volt kormányfő kijelentette: hiába ellenzi Oroszország Koszovó függetlenségét, az már elintézettnek számít, hiszen Bush elnök is megígérte minapi albániai látogatása idején. A belgrádi Kurir azt közölte, ha Moszkva nem változtat álláspontján, a p ristinai parlament Washingtonnal egyetértésben egyoldalúan kihirdeti a függetlenséget. vissza
