Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-14
26 hamarosan megjelennek olyan háromnyelvű feliratok, amelyek a felvételiző diákokat köszöntik. Leszögezte: legfőbb célkitűzésük az, hogy a felvételi és az őszi tanévkezdés zökkenőmentesen legyen. Legutóbb tavaly novemberben próbált meg Hantz Péter, a BKB szóvivője elhelyezni néhány magyar táblát a BBTE több épületében. Ezt követően őt és Kovács Lehel BKBalelnököt eltávolították az egyetemről, mégpedig a munkaszerződés felbontásával. vissza Az unión kívül és belül Kárpátalja 2007. július 13. Az Európai Unión kívül és belül címmel, immár tizenötödik alkalommal rendezték meg idén a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet, a régió rendszerváltás utáni történetének legjelentősebb magyarmagyar társadalompolit ikai és kulturális fórumát. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a magyarországi Pro Minoritate Alapítvány hagyományosan közösen szervezett táborának helyszíne ezúttal a Szinevéritó volt, ahol Kovács Miklós köszöntötte a mintegy másfélszáz kárpá taljai és anyaországi résztvevőt. A KMKSZ elnöke ennek kapcsán a nemzethez tartozás fogalmának helyes értelmezéséről szólt, hangsúlyozva az összetartozásnak, az ezzel együtt járó küzdelem felvállalásának, a kitartásnak a fontosságát. Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi és Határon Túli Magyarok Bizottságának elnöke a nemzetépítés emberarcú fórumaként méltatta az immár másfél évtizedes múltra visszatekintő tábort. Csatlakozva az előtte szólóhoz, a FideszMPSZ Külügyi Kabinetjének elnöke rendkívül font osnak nevezte az ilyen találkozókat, mint a nemzetpolitika, az anyaországi és a kisebbségi magyarok összetartozásának, közösségérzetének kimunkálására szolgáló fórumokat. "Amikor identitáskérdésekről beszélünk, számba vesszük a fix és a változó pontokat. A KMKSZ- és Fidesznemzedék nézetéből az a 15 év, amelyet ez a kárpátaljai tábor maga mögött tudhat, mindenféleképpen fix pontnak tekinthető azzal a szellemi felhozatallal, azokkal a szellemi eszmecserékkel, azzal a hozzáállással, amelyek jellemezték." A négynapos tábor idei témái közül kiemelkedik az Energiabiztonság Ukrajnában és Magyarországon címmel megrendezett tanácskozás, melynek szakértő és politikus előadói egybehangzóan mutattak rá a két szóban forgó, posztszovjet térséghez tartozó ország energet ikai szempontból kiszolgáltatott voltára, illetve az energiahordozókat szállító Oroszország újjáéledő birodalmi, nagyhatalmi aspirációira, amelyek mind Ukrajna, mind Magyarország függetlenségét veszélyeztethetik. Érthetően fokozott érdeklődés kísérte A kárpátaljai magyarság kapcsolata az anyaországgal Schengen után címmel megrendezett fórumot. Sziklavári Vilmos ungvári főkonzul a Magyarország részéről a csatlakozás okán bevezetett intézkedések kapcsán ismételten megerősítette, hogy a schengeni határőrize ti rendszerre való átállás nem jelent majd lényeges változást a vízumhoz jutás terén a jelenlegi feltételekhez képest, s könnyítheti a határ átjárhatóságát a kishatárforgalmi rendszer is, melynek bevezetését késő őszre tervezik. A főkonzul ugyanakkor nem r ejtette véka alá a 35 eurós vízumdíj bevezetését, emlékeztetve mindazonáltal, hogy számos társadalmi réteg mentesül majd az illeték megfizetésének kötelezettsége alól. Fülöp István, a SzabolcsSzatmárBereg megyei közgyűlés elnöke arra hívta fel a figyelme t, hogy az EUcsatlakozás Magyarország számára nem cél, hanem eszköz volt. Mint kifejtette, a két szomszédos megye intenzív kapcsolatainak alapja a határok átjárhatósága, illetve az olyan kistérségi együttműködések kialakulása, melyek a kölcsönösen előnyös programokon alapulnak. Brenzovics László, a KMKSZ alelnöke rámutatott: a schengeni rendszer kiterjesztése jelen formájában felbecsülhetetlen következményekkel járó illúzióvesztést jelent mindazok számára, akik a Szovjetunió felbomlásakor tanúi lehettek a vasfüggöny leomlásának, hittek az emberek, az eszmék és az áruk szabad áramlásáról szóló jelszavaknak. Ez a kiábrándulás még a következő nemzedékekre is hatással lehet, mutatott rá a szónok, aki egyben emlékeztetett, hogy a KMKSZ már a kilencvenes évek köz epén figyelmeztetett a probléma súlyosságára, de a magyar állam ezt máig nem oldotta meg kielégítően. Brenzovics László úgy vélte, a magyar államnak Brüsszelben is képviselnie kell a határon túli magyar kisebbségekkel szemben vállalt alkotmányos kötelezett ségeit, s megítélése szerint még most sem késő, hogy Magyarországnak a schengeni rendszerhez való 2008. január 1jei csatlakozásáig a jelenleginél kielégítőbb megoldást találjanak a kárpátaljai magyarságnak az anyaországgal való zavartalan kapcsolattartásá ra.
