Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-14
18 Magyar Hírlap 2007. július 14. Szerző: Németh Zsolt 2 Nézzük a száraz tényeket. 2007. július 19én, csütörtökön a mordvinföldi Szaranszkban találkozik egymással Vlagyimir Putyin orosz elnök, Tarja Halonen finn elnök és Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök. A találkozót a finnugor népek fesztiváljának keretében rendezik meg, ezért finnugor csúcsnak szánják. A megbeszélésre azonban nem hívják meg a harmadik legnagyobb finnugor nép, az önálló államot alkotó, európai uniós és NATOtagállam Észtország elnökét. Mint tudjuk, Észtország és Oroszország között az elmú lt időszakban heves viták alakultak ki. A "hanyagolást" az elmúlt napokban rendkívül élesen tette szóvá Marko Mikhelson, az észt parlament európai ügyek bizottságának elnöke, gondoskodva róla, hogy az észtmentes finnugor csúcsra odafigyeljen a nemzetközi k özélet. Észtország elszigetelése Érdemes megvizsgálni a csúcs létrejöttének előtörténetét. Eredetileg egy finn – orosz csúcsot bővítettek ki, de csak Magyarországgal, finnugor találkozóvá. És akkor elérkeztünk az első dilemmához: amikor Moszkva Finnorszá ggal és Magyarországgal finnugor csúcsot szervez Észtország nélkül, akkor szemei előtt a finnugor népek kulturális örökségének megerősítése lebeg, vagy pedig a kis Észtországot akarja a diplomácia útján elszigetelni, megalázni és móresre tanítani? Valami a zt súgja, hogy a második a cél. Talán nemcsak én gondolom így, sőt a magyar külügyminisztériumban is kell, hogy legyenek, akik megfejtették ezt a nem túl bonyolult stratégiát. Legalábbis erre utal, hogy a magyar parlamentben a Külügyminisztérium államtitká ra egy kérdésre válaszolva jó előre magyarázkodásba kezdett, és "megnyugtatott" mindenkit: a minisztérium a félreértések elkerülése végett szakállamtitkári szinten konzultálni fog a találkozó előtt Tallinnban. Észt rokonaink és barátaink, EU- és NATOszöve tségeseink egy ilyen "bátor" gesztus és önzetlen szolidaritás láttán bizonyára nem győznek hálálkodni. De azért mégsem ilyen tréfás a helyzet. Nem, mert Magyarország megint eszköz. Önkéntesen eszközévé válik egy olyan stratégiának, melynek célja megoszta ni az Európai Uniót és a NATOt. Moszkva mostanság úgy értékeli, hogy stratégiai céljainak eléréséhez érdeke egy gyenge EU és NATO, s ezért egyeseket olykor fölemel, másokat máskor eltaszít, de a lényeg a megosztás. De mielőtt megharagudnánk Moszkvára, szö gezzük le: mindez nem volna elérhető, vagy nem volna elérhető ilyen könnyen, ha nem volnának hozzá partnerek. De partnerek vannak. Gondoljunk csak arra a Gerhard Schröderre, aki az egyik héten még Európa legnagyobb gazdasági hatalmának Egyesült Államokell enes és oroszbarát vezetője, a másik héten pedig a Gazprom egyik vezetője. De van olyan kormány is, amelyik valahogy mindig részesévé válik ennek a libikókának. És ez a kormány Gyurcsány Ferenc kormánya. Egyértelmű sorozat Vegyük csak sorba. Oroszorszá g befolyását leginkább energetikai beruházásaival akarja megnövelni. Ezért létérdeke, hogy meggátolja azokat a biztonságpolitikai megfontolásokon alapuló projekteket, amelyek a sérülékeny közép- és keleteurópai régióban lehetővé tennék alternatív energiab eszerzési útvonalak kiépítését. És ebben a helyzetben ki volt az a miniszterelnök, aki egy március 13i nyilatkozatában álomnak minősítette az Európai Unió projektjét és az orosz Kék Áramlat mellett tette le a voksát? Gyurcsány Ferenc. Öt szuverén NATOtag állam, az Egyesült Államok, NagyBritannia, Dánia, Lengyelország és Csehország úgy dönt, hogy egy létező biztonságpolitikai vákuum betömése végett rakétavédelmi rendszert épít ki oly módon, hogy felajánlja a NATOnak. Moszkva, bár katonai szakértők egyérte lműen levezetik, hogy katonailag ez Oroszországot nem fenyegeti, mégis tiltakozni kezdett. És ki volt az a miniszterelnök, aki a Moscow Newsban kétségbe vonta a rendszer szükségességét? Gyurcsány Ferenc. Londonban meggyilkoltak egy orosz disszidenst, aki m ellesleg brit állampolgár volt. A brit nyomozás elvezetett egy orosz ügynökhöz. A kiadatási kérelemnek Moszkva nem kíván eleget tenni. Ekkor NagyBritannia közös EUnyilatkozatot akart, elvégre, ami megtörtént Londonban, az máshol is megeshet. Melyik minis zterelnök külügyminisztériuma volt képtelen hetekig választ adni az EU- és NATOszövetséges NagyBritanniának? Gyurcsány Ferencé. Észtország, mint szuverén EU- és NATOtagállam, fővárosának főteréről egy temetőbe helyezett át egy szobrot. Válaszul Oroszors zág betört az észt kormányzat számítógépes rendszerébe, leállíttatta a vasúti kőolajszállítást, ostrom alá vonta az ország moszkvai nagykövetségét, és embereket bujtott fel tallinni randalírozásra. Melyik miniszterelnök külügyminisztere beszélt a 2 Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának fide szes elnöke
