Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-14
6 Ugyanitt érhető el a támogatások központi nyilvántartó rendszere. A gazdasági támogatási rendszerrel, a Corvin us ZRTvel kapcsolatban hangsúlyozta: a kormány a Corvinus ZRT és a Magyar Fejlesztési Bank együttműködésével tervezi a gazdasági vállalkozások élénkítési programját, a koncepció véglegesítésének utolsó fázisa van hátra, várhatóan a nyáron hagyja jóvá a ko rmány. A hangsúlyt az európai uniós források eléréséhez szükséges önrész biztosítására helyezik. Több újságírói kérdés vonatkozott a mai Magyar Nemzetben megjelent, a Szülőföld Alap döntéseit bíráló felvetésekre. Erdélyben és Kárpátalján fogalmazódott meg az a bírálat, hogy csak a kormánypártokhoz közelálló pályázók, az RMDSZ és az UMDSZ holdudvarát alkotó szervezetek voltak sikeresek, etikai gondokra is rámutat a Magyar Nemzet. Gémesi Ferenc szerint a külhoni magyar politikai szervezeteknek a pályázati cél ok meghatározásában markáns szerepük van, a Szülőföld Alap szakmai kollégiumaiban azonban a szakmaiság dönt, és a pályázatok minősége. Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió által hamarosan megjelenő pályázatokra mennyire van felkészülve a Kárpátmedencei m agyarság és a kormány részéről milyen segítségre számítatnak, az államtitkár a szlovákmagyar egyeztetéseket emelete ki, utalva Csáky Pál és Bajnai Gordon tegnapi tárgyalására és korábbi kormányközi egyeztetésekre, aminek köszönhetően e határszakaszon van a leginkább előkészítve a projektlista. A Miniszterelnöki Hivatal a tájékoztatón az alábbi sajtóanyagot tette közzé: A Kormány – a 2005. évi előkészítést követően – 2006ban megkezdte a megújuló nemzetpolitika megvalósítását. A nemzetpolitika megújítását – elsősorban – a megváltozott külső és belső körülmények indokolták. Magyarország, Szlovákia, Szlovénia 2004től csatlakozott az Európai Unióhoz, Románia pedig 2007től tagállammá vált. A korábban határokkal elszakított magyarság több mint 90%a az EU terü letén, ugyanazon politikai jogi, gazdasági keretek között él, így a kisebbségpolitika új dimenzióba került. Az uniós tagság új feltételeket, kihívásokat teremt, miközben nem szűntek meg a régóta meglévő társadalmi, gazdasági, szociális problémák. Az új kih ívások újfajta válaszokat, az egyes magyar közösségek helyzete pedig differenciált megközelítést igényel. Kiemelt figyelmet kell fordítani az unióhoz a közeli jövőben nem csatlakozó Kárpátalja, Vajdaság magyarlakta területeire, és a korábbiaknál jobban kel l erősíteni kapcsolatainkat a Kárpátmedencén kívüli magyarsággal. A nemzetpolitika szemléletében, tartalmában, eszköz- és intézményrendszerében is megújult. Alapelvként rögzíti egymás politikai törekvéseinek, nézeteinek, döntéseinek tiszteletben tartását, Ennek jegyében Magyarországról nem kívánjuk befolyásolni a szomszédos országok magyar társadalmainak belső politikai ügyeit, vitáit, viszont nem tartanánk szerencsésnek, ha a szomszédos országok magyar közösségeinek politikai, illetve érdekképviseleti sze rvezetei szerepet vállalnának a magyarországi belpolitikában. A megújult koncepció természetesen csak megújult intézményrendszer kereteiben működhet hatékonyan. A külhoni magyarsággal kapcsolatos kérdések intézése átkerült a Miniszterelnöki Hivatal hatáskö rébe, ahol a téma felelőse a külkapcsolatokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkár. Felügyelete alá tartozik a külhoni magyarsággal foglalkozó Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya. Ugyanezen keretek között, de önállóan működik a Szülőföld Alap. A meg újult nemzetpolitikai koncepció elemei a megújult támogatáspolitika, a fejlesztéspolitika és a hatékony működés érdekében a szoros együttműködés a két terület között. Az új támogatáspolitikai koncepció meghatározó eleme a kisebbségi létből eredő hátrányok csökkentése, a kölcsönös felelősségvállalás. A Magyarországról, a Szülőföld Alap keretéből érkező támogatás csak kiegészítést jelent az egyes országok forrásai mellett. Fő törekvésünk, hogy a támogatások hatékonyabbak, átláthatóbbak legyenek, a pályázatok lebonyolítása egyszerűbb és olcsóbb legyen, éppen ezért mindezt kiegészíti egy nyilvános informatikai háttér. A Szülőföld Alap a támogatáspolitika átalakításának fő intézménye, a pályázati úton elnyerhető támogatások forrása. Tevékenységét alapvetően három szinten fejti ki: a politikai szinten történik a fő célok meghatározása, ez – az idén február 27én – a Miniszterelnök vezetésével és külhoni magyar politikai vezetők részvételével megalakult Regionális Egyeztető Fórum. A szakmai szintet a hazai és külhon i szakértőkből alakult szakmai kollégiumok képviselik (Oktatási és szakképzési; Kulturális és egyházi; Önkormányzati együttműködési, informatikai és média). Az operatív mechanizmus szintje a Szülőföld Alap Iroda. Az úgynevezett nemzeti jelentőségű intézmén yek kiszámítható és tervezhető támogatása a központi költségvetésből történik, s ez a keret szigorú minőségbiztosítási szempontok alapján minden évben újratárgyalásra kerül. A támogatott intézmények körét elsősorban az oktatás és a kultúra területéről vála sztjuk ki. (Pl: Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, a komáromi Selye János Egyetem, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Főiskola, a vajdasági tehetséggondozó gimnáziumok, stb.)
