Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-12
5 tekinti ahhoz, hogy a NyugatBalkán tagjelölt és potenciális tagjelölt országainak állampolgárai majdan v ízummentesen utazhassanak az EUba. Ennek megvalósításához konkrét menetrendet vár a Bizottság és a Tanács részéről. vissza Koszovói albán vezetőkkel tárgyalt Solana Brüsszel, 2007. július 11., szerda (MTI/AP) - Koszovó i albán vezetőkkel folytatott megbeszélést szerdán Brüsszelben Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, miközben lázas diplomáciai tevékenység zajlik a Szerbiából kiszakadni kívánó tartomány státusának rendezését célzó tárgy alások felújítása érdekében. A Fatmir Sejdiu koszovói elnökkel és Agim Ceku kormányfővel tartott találkozón elhangzottakról részleteket egyelőre nem közöltek. Az albán vezetők azonban minden bizonnyal tartományuk függetlenné válását és annak uniós tám ogatását szorgalmazták a megbeszélésen. A megbeszélést olyan időszakban tartották, amikor az Egyesült Államok és az EU olyan határozati javaslatot kíván az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszteni, amely 120 napig tartó tárgyalásokat irányoz elő Szerbi ának és Koszovónak. Nem tartalmazza viszont a túlnyomó többségében albánok lakta délszerbiai tartomány automatikus függetlenné válását arra az esetre, ha a két fél nem jut megállapodásra. Szerbia vehemensen ellenzi, hogy déli tartománya - az Egyesült Államok és az EU által készített korábbi határozati javaslatoknak megfelelően - nemzetközileg ellenőrzött függetlenséget kapjon. Ellenzi ezt a Belgrád pártját fogó s a döntéshozatal során megkerülhetetlen állandó BTtag Oroszország is; a legújabb határoza ti javaslat tervezete figyelembe is veszi Moszkva kifogásait. Oroszország azért utasította el az előző javaslatot, mert az kimondta, hogy ha négy hónap alatt Belgrád és Pristina között nem születik megállapodás, Koszovó automatikusan elnyeri a nemzetkö zileg ellenőrzött függetlenséget. Ez a formula egyáltalán nem ösztönözte az albánokat arra, hogy bármiben is kompromisszumot kössenek a szerbekkel, csupán arra lett volna jó, hogy négy hónappal elhalassza a Belgrád által egyértelműen elutasított megoldás é letbe léptetését. Koszovó 1999 júniusa óta az ENSZ ideiglenes igazgatása alatt áll, miután lezárultak a szerb fegyveres erőknek a szakadár koszovói albánokkal szembeni véres fellépésének véget vető jugoszláviai NATOcsapások. A tartomány hivatalosan az onban továbbra is Szerbia része. vissza Új választási rendszert vezetnek be Romániában - HÁTTÉR Bukarest, 2007. július 11., szerda (MTI) - Romániában 1989 óta még nem alkalmazott, új választási rendszert vezetnek be, íg y az eddigi listás szavazást az arányosság elvét tiszteletben tartó vegyes, egyéni választókerületes voksolás váltja fel. Az új törvényt várhatóan már a következő parlamenti választásokon alkalmazzák. A megmérettetésre a tervek szerint 2008 végén kerül sor. Romániában az elmúlt évek során több párt is saját választási törvénytervezetet terjesztett elő a parlamentben, de s oha nem sikerült egyezségre jutniuk, hogy melyik változatot támogatják. A választási rendszer megreformálása az idén került ismét napirendre, amikor a parlamenttel és a parlamenti pártok többségével nyílt háborút vívó Traian Basescu államfő kilátásba helyezte népszavazás kiírását az egyéni választókerületes rendszer bevezetéséről. A pártokat ez a lépés arra sarkallta, hogy különleges parlamenti bizottságot hozzanak létre, amelynek feladata az új választási törvény kidolgozása. Ez a jogalkotási foly amat elkezdődött, és a törvényhozóknak sikerült is már elfogadni a majdani jogszabály több fontos alapelvét. Így biztos, hogy lesznek egyéni választókerületek. A mandátumok száma körülbelül felefele arányban oszlik meg, vagyis a törvényhozók 50 száza léka az egyéni választókerületekben vívott csaták nyomán, a többi 50 százalék pedig a pártlistákról kerülhet majd be a törvényhozásba. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) a különleges parlamenti bizottságban képviselő Márton Árpád képvisel őházi frakcióvezető az MTInek szerdán elmondta: jelenleg két jogszabálytervezet képezi vita tárgyát, egyelőre nem lehet tudni, hogy közülük melyik kerekedik majd felül. Az egyiket a Pro Democratia Egyesület (APD) nevű civil szervezet, a másikat pedig a Konzervatív Párt (PC) terjesztette be. A kettő közül az RMDSZ számára az előbbi lenne a legkedvezőbb, hiszen az a mandátumok visszaosztását nem megyei (mint ahogy a PC tervezete szabja meg), hanem országos szinten írja elő. Márton szerint ez a leglényege sebb különbség a két tervezet között. Az országos visszaosztás lehetővé teszi, hogy fokozottabban érvényesüljön az arányosság elve, ami kedvező az RMDSZ számára. Az APD tervezete szerint ugyanis képviselőt juttathatnának be a parlamentbe olyan
