Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
29 szlovákok szemében Duray olyan nacionalista , mint Ján Slota a magyarokéban - állította a Respekt. A cseh lap szerint az első siker a párkányiesztergomi Mária Valéria híd újjáépítése volt. Jellemző azonban, hogy a hidat úgy építették újjá, hogy azt ne használhassák a nehéz teherautók vagy az autób uszok, amelyeknek továbbra is több tíz kilométeres kerülőket kell tenniük. A kérdés az: nem volt a cél inkább annak a meggátolása, hogy a hídon keresztül tankok is közlekedhessenek? A szlovák nacionalisták aggodalmai ellenére a hídépítés folytatódni fog. A magyarok számára a lerombolt Ipolyhidak a nemzet mesterséges szétszakítását jelképezték - állapította meg a Respekt. Robert Fico és Gyurcsány Ferenc megállapodása a határokon átnyúló együttműködésről és az Ipolyhidak felújításáról ezért nem más, mint "t űzoltás az utolsó pillanatban". Nyilván nem véletlen, hogy sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a németfrancia közeledésből már ismerünk - emlékeztetett a cseh hetilap. "Nem biztos, hogy ez elég lesz a szlovákok nagy részében begyökerezett meggyőződés lekü zdéséhez, hogy a szlovákmagyar határ eltűnésével - és ráadásul a regionális önkormányzatok szerepének a növekedésével - Szlovákia a gyakorlatban elveszíti területének déli részét" - mutatott rá a szerző. Az államhatár nélküli élet, amely fél év múlva kezd ődik Szlovákiában és Magyarországon, egyáltalán nem lesz egyszerű, s mindkét oldal nacionalistái valószínűleg megpróbálják majd kihasználni ezt a helyzetet. Schengen az érettség próbája lesz. Nem az ukrán határon, ahová Brüsszel figyelme irányul, hanem a s zlovákmagyar határon, amely kilencven év után újra megszűnik - szögezte le a Respekt című cseh hetilapban megjelent írásában a magyarszlovák témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata. vissza Szigeti László: Sajnálatos, hog y elfogadásra került a felsőoktatási törvény Felvidék.ma 20070710 11:22 A Pátria Rádió 2007. július 7i Hétről hétre c. műsorának vendége volt Szigeti László képviselő, a Dzurindakormány utolsó iskolaügyi minisztere. A műsorban a nemrég elfogadott é s sok vitát kiváltott főiskolai törvény módosításáról fejtette ki véleményét. Többek között elmondta, hogy nagyon sajnálatosnak tartja a törvény elfogadását, mert a bársonyos forradalom óta nem fogadott még el a parlament ennyire diszkriminatív jellegű tör vényt. Ha egy szociáldemokrata kormány, amely mindig a szociális érzékenységéről beszél, végül bevezet egy ilyen törvényt, amely mindenképpen alkotmányos aggályokat vet fel, nem szerencsés lépés, fejtette ki véleményét Szigeti. A legfőbb problémát a volt iskolaügyi miniszter abban látja, hogy a törvénymódosítás diszkriminatív jellegű, hiszen csak a levelező tagozatos hallgatók számára vezet be tandíjat, ráadásul annak nagysága nincs törvényileg meghatározva, tehát akár az egekig is nőhet majd a tandíj egye s - elsősorban az úgynevezett menő - szakokon. Ez hosszútávon mindenképpen azt eredményezi majd, hogy tovább nő majd a különbség az egyes szakok és felsőoktatási intézmények között. A műsorvezető azon kérdésére, miszerint a tandíjbevezetés programja volt a z előző kabinetnek is, Szigeti úgy válaszolt, hogy a jobboldali koalíció megfelelő kompenzációs támogatási háttér mellet mindenkinek - nappali és levelező tagozatos hallgatóknak egyaránt - bevezette volna a tandíjat, de erre végül nem került sor. Most visz ont "egyes hallgatók ugyanazt a szakot ingyen, mások pedig pénzért hallgatják majd, és ez mindenképpen diszkriminatív" - jelentette ki Szigeti a Pátria Rádióban. Az elfogadott törvénymódosítás további hátrányának a volt iskolaügyi miniszter azt tartja, hog y a jövőben sérülhet az egyetemek akadémiai szabadsága és önrendelkezési joga. Az elfogadott törvénymódosítás egyetlen pozitív pontja az ismert MKPs politikus szerint az, hogy ezentúl a levelező szakos hallgatók is igényelhetnek ösztöndíjtámogatást. A le velező szakos hallgatók problémája érzékenyen érinti a Selye János Egyetemet is, hiszen nagyon sok olyan hallgatója van az egyetemnek, akik nem a nappali képzésben vesznek részt. A beszélgetés érintette a komáromi egyetem sorsának jövőbeli várható alakulás át. A műsorvezető azon kérdésére, mely a Selyeegyetem esetleges kedvezőtlen visszaminősítésének lehetőségét vetette fel, Szigeti a következőket mondta: "Egyáltalán nem képzelhető el, hogy a Selye János Egyetemet szakfőiskolává minősítsék, hiszen az egyete men a felsőoktatási képzés mindhárom formája - bakalár, magiszteri, doktori - jelen van. Viszont mindenképpen oda kell majd figyelni az esetleges kedvezőtlen folyamatokra, mert lehetséges majd egy olyan irányú igyekezet, hogy a Selyeegyetemet főiskolává m inősítsék le." A beszélgetés végén szóba került az a tény, hogy Szlovákiában jelenleg 33 egyetem működik, de ezek közül a legismertebbnek számító Comenius Egyetem is csak az 554. helyen szerepel a világ egyetemeit rangsoroló listán. Szigeti László szerint nem baj, hogy ennyi egyetem van Szlovákiában, viszont a mennyiségről végre át kellene
