Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
23 A politikai döntéshozatali csúcsszerv minden h éten ülésezik, előzetesen konzultál a kormánypárti frakciókkal, azok vezetésével. A kormánykabinet feladata többek között, hogy kijelölje a kormányprogramban foglaltak végrehajtásának aktuális teendőit, stratégiai ügyekben állásfoglalásaival előkészítse a kormány döntését, döntést hozzon a kormányelőterjesztések kapcsán félbemaradt vitás ügyekben. vissza Az unió egyelőre elégedett Magyarországgal - Az Ecofin még lát kockázatokat a konvergenciaprogram végigvitelében Világgaz daság 20070711 A magyar költségvetési hiány az előírások szerint alakul, így egyelőre nincs szükség további beavatkozásokra. Ezt az Európai Unió gazdasági és pénzügyminisztereinek tegnapi tanácskozásán (Ecofin) állapították meg. Joaquín Almunia, az Euró pai Bizottság pénzügyi biztosa pedig kifejezetten dicsérőleg nyilatkozott a magyar kormány hiánycsökkentési intézkedéseiről. Mivel a deficitpálya a konvergenciaprogramban meghatározottnál kedvezőbben alakult, a bejelentések nem tekinthetők váratlannak. Azt azonban mind Almunía, mind az Ecofin világossá tette: a konvergenciaprogram megvalósulását a továbbiakban is figyelemmel kísérik, mert látnak némi kockázatot arra, hogy nem lesz maradéktalan a megvalósítása. A bizottság egyébként már tavaly is úgy véleke dett, hogy a költségvetési hiány az idén a programban lefektetettnél kedvezőbben alakul. Ez a júniusi adatok alapján beigazolódni látszik: 2007ben a jelenleg tervezettnél, a GDP 6,8 százalékánál alacsonyabb deficit is megvalósítható. A jelenlegi magyar pé nzügyminisztériumi prognózis szerint a tényleges hiány az év végére az előírt 1668 milliárd forintnál jóval kevesebb, csupán 1529 milliárd lesz. Ha a minisztérium 2,2 százalékos GDPnövekedési jóslata beválik, akkor a költségvetési deficit a GDP 6,3 százal ékát éri el. Ám lényegében minden piaci elemző szerint ennél jóval magasabb lesz a tényleges gazdasági növekedés. Ha az államháztartás havi adatai – az első fél évhez hasonlóan – továbbra is a tervezettnél kedvezőbben alakulnak, a hazai össztermék pedig 3 százalékkal bővül az idén, a GDParányos költségvetési hiány akár 5,65,7 százalékra is csökkenhet. Veres János pénzügyminiszter ugyanakkor többször is hangsúlyozta: a minisztérium legfeljebb a második negyedéves GDPnövekedési adatok kedvező alakulása ese tén változtat érdemben deficitprognózisán. A hiányszámok rendszeres túlbecslése valószínűleg célzatos, feltehetően a kormányzati hitelesség visszaszerzésének szándéka áll mögötte. Az elemzők szerint ugyanakkor az igazi kérdés nem az, hogy az ország teljes ítie az idei évre vállalt 6,8 százalékos hiányt, hanem hogy a kormány által vállalt strukturális reformokat mennyire következetesen valósítják meg. Általános a vélemény, hogy a hosszabb távú deficitcsökkentés elsősorban ezen múlik. A kormány jövő évi 4,3 százalékos hiánycélját egyelőre az EU legutóbbi (júniusban készített) jelentése is fölülbecsüli, ugyanis Brüsszelben még nem számolnak számos, az államháztartás egyenlegét javító intézkedéssel, mint például a nyugdíjrendszer átalakítása, az ingatlanadó be vezetése. Még bizonytalanabb a 2009es 3,2 százalékos terv: semmi garancia nincs arra, hogy nem születik ismét egy „választási költségvetés”. Egy 2009es kormányzati túlköltekezés hatásai nyilvánvalóan katasztrofálisak lennének: az euróbevezetés dátuma íg y újabb évekkel tolódna ki, s ez – ha időközben a régió legtöbb állama sikeresen csatlakozik a monetáris unióhoz – óriási versenyképességcsökkenést okozna. vissza Slota Szlovákiája Magyar Nemzet 2007. július 11. Szerző: Pa taky István Történelmi sérelmekkel telített térségünkben minden mozzanat azonnal szimbolikus térbe kerül, s az érintettekből fóbiákat hoz elő. Magyarországon manapság például készülőben van az újabb nagy trauma. Miként lehet ugyanis feldolgozni azt, hogy Szlovákia máris előz gazdasági téren, az évtizedeken keresztül lenézett Románia pedig néhány év múlva szintén lekörözhet minket? Újabb kis lelki Trianon lesz ez számunkra, nem vitás. Közben Romániában hallani sem akarnak magyar autonómiáról vagy a Bolyai egyetem visszaállításáról, Szerbiában ugyan mostanában alábbhagytak a magyarverések, az önrendelkezés szélesítése azonban itt is akadályokba ütközik, az ukrán vezetésnek túl jelentéktelen tényező a kárpátaljai magyarság ahhoz, hogy bármit –
