Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
8 német – francia határhoz hasonlít, de a szlovákok és a magyarok nincsenek úgy felkészítve annak eltűnésére, mint voltak korábban a németek és a franciák – állítja a cikk írója. A német és a francia elit évtizedeken keresztül "megdolgozta" a lakosságot, s az egykori ellenséges államokból a legjobb európai szövetségesek lettek. A cseh liberális hetilap szerint a szlovákok és a magyarok semmi ilyesmin nem mentek keresz tül. A kommunizmus a régi szlovákmagyar sérelmeket és a rossz beidegződéseket csak konzerválta, s a rendszerváltás utáni demokratikus viszonyok több mint másfél évtizedét sem lehet a közeledés időszakának nevezni. Pozsony és Budapest között - kivéve a vol t Jugoszláviát - sokkal több volt a kisebbnagyobb konfliktus, mint két bármely más posztkommunista állam között - írta a Respekt. Félelem az autonómiától Az újság szerint a szlovákok nagyon tartanak attól, hogy az ország déli területein megerősödnek az önkormányzatok, ami szerintük magában rejti a autonómia és a magyar kisebbség Magyarországhoz való csatlakozásának a veszélyét. A szlovákok aggodalmát Duray Miklós is növelte azzal a kijelentésével, hogy a Duna végre megszűnik határfolyónak lenni, amely e lválasztja egymástól az annak két partján élő magyarokat. A szlovákok szemében Duray olyan nacionalista, mint Ján Slota a magyarokéban - állította a Respekt. Duray Neszmélyben, a hídépítők napjának alkalmával nyilatkozott. Szlovákia és Magyarország közti határ jelentős részét ugyanis a Duna és az Ipoly folyók képezik, és a szlovák oldal évtizedeken keresztül gátolta a II. világháborúban lerombolt hidak újjáépítését. A cseh lap szerint az első siker a párkányiesztergomi Mária Valéria híd újjáépítése volt . Jellemző azonban, hogy a hidat úgy építették újjá, hogy azt ne használhassák a nehéz teherautók vagy az autóbuszok, amelyeknek továbbra is több tíz kilométeres kerülőket kell tenniük. A szlovák lap felteszi a kérdést, hogy a cél nem annak a meggátolása v olte, hogy a hídon keresztül tankok is közlekedhessenek. A szlovák nacionalisták aggodalmai ellenére a hídépítés folytatódni fog. A magyarok számára a lerombolt Ipolyhidak a nemzet mesterséges szétszakítását jelképezték - állapította meg a Respekt. A h atár két oldalán A hídés útfelújítások ugyanakkor nemcsak szimbolikus jelentőségűek két ország kapcsolatában. A képet árnyalja, hogy a déli területeken való beruházások az ott élő mintegy félmillió szlovák életkörülményeit is javítják, erre épített az MK P is, amikor választási kampányában a kormány által sokszor mostohán kezelt déli régiók fejlődésének egyedüli letéteményeseként tüntette fel magát. Az MKP választói között egyre több szlovákot találunk, legfrissebb felmérések szerint a párt 10 szavazójából már egy szlovák nemzetiségű - hívja fel a figyelmet Kollai István. A Respekt című lap szerint az államhatár nélküli élet, amely fél év múlva kezdődik Szlovákiában és Magyarországon, egyáltalán nem lesz egyszerű, s mindkét oldal nacionalistái valószínűleg megpróbálják majd kihasználni ezt a helyzetet. Schengen az érettség próbája lesz. Nem az ukrán határon, ahová Brüsszel figyelme irányul, hanem a szlovákmagyar határon, amely kilencven év után újra megszűnik - szögezte le a Respekt című cseh hetilapban me gjelent írásában a magyarszlovák témákkal gyakran foglalkozó Lubos Palata. vissza Gál Kinga szerint Malina Hedvig esete emberjogi probléma - pozsonyi Új Szó Pozsony, 2007. július 10., kedd (MTI) - Az Európa Parlament m agyar képviselői soha nem kérdőjelezték meg a szlovák igazságszolgáltatási szervek függetlenségét, a Nyitrán megvert magyar egyetemista, Malina Hedvig esetére azonban azért hívták fel a figyelmet, mert az olyan emberjogi problémának minősül, "amelyre oda k ell figyelni, s egy jogállamtól mindenki elvárja, hogy az igazságszolgáltatás felderítse az ügyet, megtalálja az igazságot" - nyilatkozta a pozsonyi Új Szó keddi számában Gál Kinga EPképviselő. A Fidesz EPképviselője a szocialista Tabajdi Csabával e gyütt a múlt héten lépett annak érdekében, hogy az európai nőszervezetek, polgári társulások figyeljenek oda Malina Hedvig esetére, akit állítása szerint tavaly augusztusban a szlovákiai Nyitrán azért vertek meg, mert magyarul beszélt. A szlovák rendőrség azonban azzal zárta le a panasza ügyében indított nyomozást, hogy a lány csak kitalálta a történetet, ami a hatóság félrevezetésének minősül, s ezért Malina Hedviget a bíróság akár öt év szabadságvesztésre ítélheti.
