Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-10
18 bizottság t agjai egy, a vegyes választási rendszerhez közel álló modellt részesítenek előnyben. A kilenc alapelv között szerepel továbbá a képviselői és szenátori mandátumok számának meghatározása, a választási küszöb kérdése, a nemzeti kisebbségek parlamenti képvise lete, a mandátumok kiosztásának kritériumai, a szavazáshoz szükséges dokumentumok, a választási listák kategóriái, illetve a választási kampány időtartama. A Pro Democratia Egyesület által benyújtott tervezet egyébként különböző parlamenti bejutáshoz szü kséges küszöböt ír elő a pártok, a koalíciók, a független jelöltek, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői számára. Így pártok számára az egyéni kerületekben 6 képviselői és 3 szenátori mandátum megszerzése, illetve az országosan leadott szavazatok 5 szá zaléka szükséges a parlamenti bejutáshoz. Két pártból álló koalíciók számára 8 százalékos támogatottság szükséges, több pártból álló koalíciók esetén pedig pártonként egyegy százalékkal növekedik a parlamenti küszöb. Független jelölteknek az egyéni válasz tókerületben a szavazatok többségét kell megszerezniük. A nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletéhez az egy mandátum megszerzéséhez szükséges átlagszavazatszám 10 százaléka szükséges. Mint Márton Árpád mondta, az RMDSZ azt szeretné elérni, hogy a törv énytervezetben rögzítsék az egyéni választókerületek körülhatárolásának módját is, hiszen ezt csak 10 százalékos demográfiai mozgás esetén lehet majd módosítani. Úgy tűnik, az RMDSZnek sikerül elérnie, hogy az egyéni választókerületek behatárolásánál a kö zigazgatási egységek határait ne lehessen átlépni. Ez azt jelenti, hogy ha valamely nagyobb városban több választókerületet hoznak létre, ezek mindegyike szigorúan a városon belül működik. Nem fordulhat elő tehát az, hogy egyegy választókerületet a környe ző településekkel egészítenek ki. Egyegy választókerület a megyehatárokat sem haladhatja meg. Ez azért fontos, mert így el lehet kerülni, hogy a többségében magyarok lakta területeken oly módon határolják be a választókerületeket, hogy román többségű vidé keket is hozzácsatolnak. Ezzel ugyanis jelentősen csökkennének az esélyei annak, hogy az RMDSZ több mandátumot szerezzen egyéni körzetekben. vissza Farcádi Botond, Krónika www.kronika.ro Budapesten tárgyal Csáky Pál Felvidék.ma 20070710 07:54 Ma fogadja Csáky Pált, az MKP elnökét Bajnai Gordon magyarországi önkormányzati és területfejlesztési miniszter. A találkozó fő célja, hogy megbeszéljék a határon átívelő együttműködési tá mogatások felhasználásának technikai részét. Csáky Pál a nap folyamán találkozik még Törzsök Erikával, a Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárság Főigazgatójával is. Tanácskozásuk fő témája a támogatási rendszer lesz. Az MKP el ső emberét Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter is fogadja, akivel a KassaMiskolc gyorsforgalmi útról, az Ipolyhidak újraépítéséről, a Duna szlovákmagyar szakaszán tervezett új híd nyomvonaláról és a szlovákiai eMagyar pontokról egyeztetnek. vissza DélFölvidéki Autonómia Tanács alakul Felvidék.ma 20070709 20:11 Adminisztrátor: zizi A komáromi Commora Aula Polgári Társulás már tavaly aláírásgyűjtésbe kezdett a DélFölvidéki Automónia támogatása érdekében . Hamarosan megalakul az Autonómia Tanács is, amely a koordináló szerepet hivatott betölteni. A kezdeményező Bósza János a társulással kapcsolatban a Pátria Rádiónak elmondta, hogy fő céljuk az autonómia szó valós értelmezésének a rehabilitációja, a Felv idékiDélFölvidék- Južansko lakossággal történő megismertetése, elmagyarázása. A békés DélFölvidéki Autonómiatörekvések elindítása, azok lehetséges alternatíváinak a megvitatása, a szlovák törvények betartásával a határok sérthetetlenségének a tisztelet ben tartásával egyetemben, mivel az autonómtörekvéseket a szlovák alkotmány nem tiltja. Céljuk a területi és perszonális autonómia békés, törvényes keretek közötti kikövetelése, ami véleményük szerint az emberek és a
