Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-10
10 értékeinket és vállalásainkat" - mondta Olajos, kérve képviselő társait, különösen szlovák kollégáit a közös tiltakozásra. Szintén Szlovákia volt a téma Duka Zólyomi Árpád ottani magyar képviselő felszólalásában. Ő arról beszélt, hogy Szlovákia az EUs csatlakozás előtt aránylag jól teljesítette a koppenhágai kritériumokban lefektetett követelményeket, beleértve a nemzetiségi kisebbségek helyzetét, ám Fico kormányának színre lépésével mindez látszólagossá vált. "Egyre több fejlemény igazolja, hogy ez a kormány fokozatosan kétségbe vonja és korlátozza főként a kisebbségek szerzett jogait. A végrehajtó hatalom első ígéretei között szerepelt, hogy megőrzi a kisebbségi jogok status quóját. Jól példázza a helyzetet a kulturális minisztérium minapi támadása a szlovákiai magyar napilap ellen, annak apropóján, hogy az szerinte törvényellenesen, magyarul használja a települések neveit" - mondta a képviselő, a támadást visszautasítva, hiszen a településnevek anyanyelvi használatának jogát nemzetközi dokumentumok szavatolják. Az Európai Parlament péntekig tartó ülésszakának talán legfontosabb eseménye az lesz, hogy szavaznak a képviselők a postai liberalizációról. Az Európai Parlament szakbizottsága az Európai Bizottság által javasolt 2009. január 1jei határn ap helyett két évvel későbbi időpontig, 2010. december 31ig számolná fel a meglévő állami monopóliumokat a postai szolgáltatások területén. Az új tagállamok további két év türelmi időt kapnának a piacnyitásra. Emellett bemutatkozik az Európai Unió új , portugál soros elnöksége: José Sócrates portugál miniszterelnök szerdán reggel szól a képviselőkhöz, bemutatva a 2007 második félévében hivatalban lévő soros elnökség prioritásait. A parlament vitát folytat majd az unió reformszerződésének elfogadására ö sszehívott kormányközi konferenciáról is. vissza Szakértők: a diplomáciai alapok megerősítése lehet az ukrán elnöki látogatás célja Budapest, 2007. július 10., kedd (MTI) - Legfeljebb a diplomáciai alapok megerősítése l ehet az ukrán elnök magyarországi látogatásának célja, konkrét politikai vagy gazdasági együttműködésről valószínűleg nem esik majd szó - mondták az MTInek nyilatkozó szakértők, akik szerint Viktor Juscsenko inkább érdekelt a találkozóban, mint Magyarorsz ág. Póti László a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem kutatója és Deák András a Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa annak kapcsán nyilatkozott, hogy Viktor Juscsenko ukrán államfő július 10én és 11én, kétnapos állami látogatást tesz Magyarországon. Deák András szerint az államfői látogatásnak ukrán belpolitikai üzenete is van: a parlamenti választás és az alkotmányreform előtt Viktor Juscsenko külföldi támogatást is szeretne szerezni, erősen kérdéses azonban, hogy ezt megkapjae Magyarországról. Magyarország nem tartozik Ukrajna legfőbb külpolitikai partnerei közé, ennek egyik oka az, hogy nehéz eldönteni, kivel alakítsanak ki partneri viszonyt a magyarok az ukrán oldalon. A meglehetősen elvadult hatalmi harc miatt - amely szétfeszítette az a lkotmányos kereteket is - nehéz stratégiai partnereket találni a keleti szomszédnál- mutatott rá a szakértő. Ugyanakkor Ukrajnából sem látszik Magyarország, leginkább a karakteres magyar álláspont hiánya miatt - mondta a Deák András. Póti László felidé zte, hogy a rendszerváltás után a magyarukrán kapcsolatok a kölcsönös egymásra találásról szóltak, a kezdeti lelkesedés után azonban alulértékelt volt Ukrajna a magyar külpolitikában. A 2004es narancsos forradalom után korrekció történt: Magyarország nag yobb esélyt látott arra, hogy Ukrajna az európai értékrendszerhez közelít majd - tette hozzá. A szakértő rámutatott, hogy a diplomáciai közeledés nem járt gazdasági előnyökkel, ugyanis míg például a magyarorosz relációban a szorosabb nagypolitikai kapcsolatok kihatnak a gazdasági együttműködésekre is, addig a magyarukrán vonatkozásban ez mess ze nincs így - fűzte hozzá. Az elemző hozzátette: korábban a kétoldalú kapcsolatok szinte csak a kárpátaljai magyar kisebbség ügyére korlátozódtak. A két szakértő egyetértett abban, hogy a kárpátaljai magyarok jogainak szélesítése nem valószínű a közeljövőben. Ukrajna egyfajta nemzetállam kialakítását szeretné elérni, ez pedig értelemszerűen összeütközésbe kerül a kisebbségi érdekekkel - mondta Póti László. Deák András szerint sem fognak elköteleződni az ukrán politikusok a multikulturális Ukr ajna mellett. Az MTI energiabiztonságra vonatkozó kérdésére Deák András azt mondta: Magyarország alapvető érdeke, hogy átlátható viszonyok legyenek az ukrán energiatovábbításban, ez azonban sokkal nagyobb kérdés annál, minthogy magyarukrán fórumon me goldás szülessen róla.
