Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-09
16 önálló Bolyai Egyetem visszaállítását célzó kezdeményezésről. "Valójában a magyarul oktatott tantárgyak változatlanul a jó szándéktól avagy a szenátus román többségétől függnek" - állítja az EPképviselő. A kisebbségi nyelvek 11. nemzetközi konferenciája "Mintha visszafelé pörögne az idő" - mondta az [origo]nak a szlovák Kul turális Minisztérium legújabb, nyelvhasználattal kapcsolatos terveiről Bíró Ágnes, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) alelnöke. A tárca honlapján néhány napja olyan ajánlások jelentek meg, amelyek a '90es évek nyelv- és névtáblaháborúira emlékeztetik a szlová kiai magyarokat. A Kulturális Minisztérium azt akarja, hogy az államigazgatási posztokra pályázók nyelvi teszten bizonyítsák, megfelelő szinten beszélik a szlovák nyelvet. A tárca emellett az újságírókat és a tanárokat is vizsgára kötelezné, a felsőoktatá si intézményekben pedig "szakterminológiai és nyelvkultúrai kurzusok" elvégzését írnák elő a hallgatóknak". Bíró szerint a kulturális tárca a Ján Slota által vezett Szlovák Nemzeti Párt (SNS) nyomására vette újra elő a nyelvtörvényt. Az alelnök azt mondta , az MKP nem ellenzi, ha a szlovákok védeni akarják a nyelvüket, vissza akarják szorítani az idegen kifejezéseket vagy következetessé akarják tenni a helyesírást (Bíró szerint jelenleg még a törvénytárban is vannak nyelvtani hibák), de az ellen fel fog lép ni, ha a nyelvtörvényt a kisebbségekkel szemben akarják felhasználni, például arra, hogy kizárja a magyarokat az államigazgatásból. A szlovák nacionalisták az 1992ben elfogadott alkotmányra hivatkoznak, amely a szlovák nyelvet nem egyszerűen az állam hiv atalos nyelveként, hanem államnyelvként határozza meg. Igaz ugyan, hogy az alaptörvény garantálja a kisebbségek jogait is, de Vladimír Meciar miniszterelnöksége idején a kisebbségi nyelvhasználat kereteit igen szűkre szabták, a törvény betartását pedig egy , a magyarok által nyelvrendőrségnek hívott bizottság felügyelte, és bírságolta meg az ellene vétőket. Miután 1999ben, Meciar távozott a hatalomból új törvénnyel szabályozták a kisebbségek nyelvhasználati jogait, a bírságokat pedig eltörölték. Miután az onban tavaly a Rober Fico vezette koalíció került hatalomra - amelynek tagja Slota és Meciar pártja is , újra napirendre tűzték a nyelvtörvény és a sajtótörvény kérdését. Utóbbi azonban nem csak a nyelvhasználatról szól - mondta Bíró - hanem arról is, hog y a kormány a nyelvvédelemre hivatkozva megpróbálja korlátozni a média működését. Erre utaló jel volt, hogy a Pozsonyban megjelenő Új Szó című magyar nyelvű lap június végén hivatalos figyelmeztetést kapott a szlovák kulturális tárcától, amiért a helysé gneveket magyar formában írja (például Pozsonyt használ Bratislava, Kassát Kosice helyett). A minisztérium arra hivatkozott, hogy a nyilvános érintkezésben - tehát a sajtóban is - csak a települések hivatalos, szlovák nevét lehet használni. Nyelvi kerítés A jelenlegi szlovák kezdeményezések nem kis részben belpolitikai indíttatásúak, azzal az SNS a koalíción belüli alacsony értékét is kompenzálni akarja - mondta az [origo]nak Szarka László történész, a MTA kisebbségkutató intézetének igazgatója. Szarka s zerint az államnyelv védelmének szükségességével alig két héttel a FicoGyurcsány találkozó után álltak elő, a nacionalisták ezzel reagáltak a magyar kormányfő azon kijelentésére, hogy kiemelten fontosnak tekinti a kisebbségi jogok védelmét. A hivatalos n yelvek körüli vitákban a 20. századi nemzetállami logika is tovább él, amely szerint az állam minden polgárának a hivatalos nyelven kell beszélnie. Szarka szerint a napjainkban zajló viták tétje az, hogy körülkeríthetike magukat a nemzetállamok - a megszű nő fizikai határok helyett - nyelvi szabályokkal. Ebben a harcban a kisebbségek védelme az igazgató szerint az Európai Unión feladata lenne, de jelenleg nem tesz semmit. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna * a Figyelőben előforduló rövid ítések: - Nsz = Népszabadság
