Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-09
12 „Ha Tőkés László függetlenként kíván indulni az európai parlamenti választásokon, tisztában kell lennie azzal, hogy a romániai magyar közösség brüsszeli képviseletét kockáz tatja” – jelentette ki hétvégén Kelemen Hunor. Borbély László, a szövetség ügyvezető alelnöke viszont úgy fogalmazott, még korai lenne arról beszélni, hogy Tőkés László a szövetség listájának vezető helyét foglalnáe el. Borbély emlékeztetett, Markó a püs pöknek címzett levelében jelezte, a szövetség nyitott a párbeszédre, a szóban forgó választási lista is módosítható. „A mi érdekünk az, hogy minél erősebb képviseletünk legyen az Európai Parlamentben. Közös érdekegyeztetéssel akár kéthárom képviselőt is k üldhetünk Brüsszelbe” – fejtette ki Borbély. Az ügyvezető elnök azonban megjegyezte, egy esedékes közös lista csakis az RMDSZ választási jelképe alatt képzelhető el. Hozzátette azt is, hogy a választási lista módosítását az SZKTnak is jóvá kell hagynia. Arról egyik RMDSZes politikus sem nyilatkozott, hogy a választási lista módosulása során melyik SZKT által megerősített politikus neve tolódna lejjebb, vagyis nem bejutó helyre. Az RMDSZ Maros megyei vezetése egyébként állást foglalt hétvégén a Székely Ne mzeti Tanács marosvásárhelyi autonómiareferendumáról. Dr. Kelemen Atilla képviselő, a szervezet megyei elnöke az ÚMSZnek azt mondta, az RMDSZ programja tartalmazza a háromszintű autonómia elvét, amelynek kivívásához a szövetségnek megvannak az eszközei. vissza Összrománság ÚMSZ 20070708 19:51:29 Horváth Andor Román honfitársaink nem 1989 után fedezték fel, hogy élnek románok az ország határain túl is. De beszélni erről, főleg pedig tenni is valamit, igazából a fordula t után kezdtek. A kommunista román vezetés axiómaként kezelte azt a tételt, hogy a kisebbségek kérdését szigorúan belügynek kell nyilvánítani, ami azt jelenti, hogy más ország nem szólhat bele Románia nemzetiségi politikájába. Ennek viszont az volt az á ra, hogy Románia sem tette szóvá, mi történik más országok román ajkú polgáraival. Az itt élő magyarságra nézve ez a szemlélet rengeteg bajnak lett a forrása, de egyben sokat ártott a „határon túli” románoknak is. Maga ez a fogalom szintén 1989 után honoso dott meg a román közbeszédben, sőt – amire kevés példa akad – a román politika nyilvánvalóan a magyar példából ihletődött, amikor létrehozta saját, a „határon túli románokkal” foglalkozó intézményeit. Mindamellett a román politikai és tudományos elit tov ábbra is késlekedik a jelenség értelmezésével: távolról sem történt meg nemzet és állam, kulturális és politikai közösség fogalmának az új viszonyokat tükröző értelmezése. A hazai románság még nem végezte el azt a tényfeltáró, helyzetmegismerő munkát, amel y előfeltétele egy új román nemzetkoncepció és nemzetpolitika kidolgozásának. Mielőbbi megvalósulása nekünk, magyaroknak is érdekünk. „Románia olyan ország, amelynek határai mentén köröskörül románok élnek.” A mondat a román történésztől, Nicolae Iorgátó l származik. vissza Fejlesztéspolitikai információs nap az ungvári főkonzulátuson − A varratmentes Európáért. Öt új határátkelő KárpátInfo 20070707 A megújuló nemzetpolitika számot vetett azokkal a realitásokkal, mely ek abból erednek, hogy az anyaország és a Kárpátmedencében élő nagyobb nemzetrészek az Európai Unió tagjává váltak. Az új körülmények nem csak új lehetőségeket teremtettek mindannyiunk számára, de újabb kihívásokat is eredményeztek. A Magyar Köztársaság M iniszterelnöki Hivatala Külkapcsolatokért és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkársága Ungváron a magyar főkonzulátuson fejlesztéspolitikai információs napot tartott abból a célból, hogy a hivatal munkatársai a kárpátaljai magyar települések polgármest ereivel, vidékünk meghatározó oktatási és civil szervezeteinek vezetőivel az új realitásokra közösen keressék a választ.
