Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-09
10 Bruxinfo 2007. július 6. Az EU nem kapcsolja össze a Szerbiával folytatott tárgyalásokat Koszovó ügyével, de a probléma megoldatlansága akadálya lehet Belgrád európai integrációjának – figyelmeztetett pénteken José Manuel Barroso bizottsági elnök a Boris Tadic szerb el nökkel folytatott tárgyalásait követően. A szerb elnökkel tartott találkozót követően Barroso bizottsági elnök világossá tette, hogy az Európai Unió nem teszi függővé a stabilizációs és társulási tárgyalások befejezését Koszovó státuszának Belgrád által történő elfogadásától, a probléma megoldatlansága ugyanakkor a későbbiekben komoly akadályát képezheti Szerbia Unióhoz történő csatlakozásának. „Nem kapcsoljuk össze a tárgyalásokat Koszovóval, de ha a státuszkérdés nem oldódik meg, az sok problémát idéz majd elő” – jelentette ki a Borisz Tadiccsal közösen tartott sajtóértekezleten az Európai Bizottság elnöke. A szerb vendég ugyanakkor megismételte, hogy Belgrád elfogadhatatlannak tartja Koszovó függetlenné válását, ami véleménye szerint nagyon veszélyes precedenst teremtene a nemzetközi politikában. Belgrád mindazonáltal kész tárgyalni, mert egyetért a Bizottsággal abban, hogy a jelenlegi jogállás fenntarthatatlan. „De a kompromisszum nem jelenti a függetlenséget” – tette hozzá a szerb elnök. Vendéglátój a egy kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy Szerbia jövője nem Oroszország vagy az Egyesült Államok, hanem Európa, ezért Belgrád érdeke is megoldást keresni minden problémára, hogy az EU egy nap a tagjai között üdvözölhesse. Tadic és Barroso egyaránt a nnak a reményének adott hangot, hogy az év végéig aláírhatják a stabilizációs és társulási megállapodást az EU és Szerbia között, aminek előfeltétele, hogy megvalósuljon a teljes körű együtttműködés a Hágai Nemzetközi Törvényszékkel, ideértve Ratko Mladic tábornok és más még szabad lábon lévő szökevények elfogását és kiadatását. A Bizottság elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy a megállapodást viszonylag rövid időn belül kézjegyükkel elláthatják, az az parafálhatják a felek, ami megelőzi a hivatalos aláírást. „ Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk Mladic és a többi szökevény elfogása érdekében” – válaszolta a szerb elnök azzal kapcsolatban, hogy Carla Del Ponte hágai főügyész néhány napja Brüsszelben újfent megerősítette, hogy biztos abban, hogy az egykori boszni ai szerb főparancsnok, akit a srebrenicai népirtás fő felelősének tartanak, jelenleg is Szerbiában tartózkodik. Tadic szerint egyébként a Hágával való teljes körű együttműködés nem csak az SAAtárgyalások befejezése miatt fontos, hanem morális kötelesség i s, és a balkáni népek közötti megbékélés előfeltétele. José Manuel Barroso kitért a kérdés elől, hogy vajon Szerbia a stabilizációs és társulási megállapodás aláírását követően már 2008ban uniós tagjelöltté válhate (Olli Rehn bővítési biztos korábban f eltételesen nem zárta ki ennek a lehetőségét). „Ez egy politikai kérdés, amire nincs ráhatásunk. Én személy szerint nem vállalhatok erre kötelezettséget” – utalt a Bizottság elnöke arra, hogy a tagállamok kezében van a döntés, illetve Szerbia előrehaladásá n is múlik. vissza Čanak: Koszovó felosztása feszültséget okozhat ÉszakVajdaságban Vajdaságma.info 2007. július 7. [14:32] Nenad Čanak (a képen), a Vajdasági Szociáldemokrata Liga elnöke szerint Koszovó esetleges felosz tása feszültséget okozhatna ÉszakVajdaságban, de valószínűleg nem idézné elő a tartomány e részének kiszakadását. A Građanski listnek nyilatkozó vajdasági politikus veszélyes precedensnek nevezte Koszovó felosztását az etnikai határok mentén, mert ha eze n az úton indulnának el, akkor újra meg kellene határozni Szerbia, Macedónia, Montenegró és Horvátország határait is, ami újra megnyitná Pandora szelencéjét. Jóllehet Vajdaságban ebben a pillanatban nincs egyetlen egy olyan erő sem, amely a nemzeti kérdés ilyen megoldását szorgalmazná, Koszovó felosztása mégis előidézné a kölcsönös bizalmatlanságot, amire a legkevésbé van szükség. Čanak szerint a VMSZnek világos a politikája, s esze ágában sincs a határok megváltoztatása. ÉszakVajdaságban a magyarságnak csak a fele él, s ennek elszakadása a többi magyar olyan problémák elé állítaná, mint amilyennel a szerbek néztek szembe Horvátországban a Krajinai Szerb Köztársaság létrehozásával. Kasza József, a VMSZ tiszteletbeli elnöke kijelentette, hogy a VMSZ az au tonómiáért száll síkra Szerbia keretein belül, s mindaddig, amíg legerősebb magyar párt lesz, nem lesz vajdasági részeinek semmiféle kiválása, erről sohasem beszéltünk, s nem is fogunk. A határok eltörlését szeretnénk az EUn belül.
