Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-07
7 Nem látok szerkezeti problémákat, kifejezetten kedvezőnek tartom a beáramló működőtőke összetételét, elsősorban a magas hozzáadott értékű ágazatokb an - mondta Kóka János. Példaként említette a biotechnológiát, a kutatásfejlesztés területét, valamint a szolgáltató központokat. Hozzátette: ezekben a hetekben tárgyal egy olyan beruházás megvalósításáról, amely újabb 1.500 munkahelyet teremthet. A váll alkozások adminisztratív terheinek csökkentésével kapcsolatban a miniszter elmondta: az adórendszer egyszerűsítésének jegyében összevonják a járulékok számláit, csökkentik a számlák és az adóbevallások számát, a kis- és középvállalkozások által benyújtandó támogatási pályázatoknál pedig mérséklődnek az adminisztratív kötelezettségek és rövidebb lesz a pályázatok elbírálási ideje is. A jelenleg hatályos joganyagok felülvizsgálata az adminisztratív terhek csökkentését, illetve az elektronikus ügyintézés terül etén a jogi akadálymentesítést célozza. Az átfogó deregulációs program 2008 végéig megvalósítandó első szakasza a felesleges jogi előírások és eljárások kiiktatásával egyszerűsíti, az elektronikus ügyintézés kibővítésével és alkalmazásának megkönnyítéséve l pedig jelentősen csökkenti az adminisztratív terheket. Így 2008 végéig meglesznek annak a feltételei, hogy az uniós törekvésekhez is kapcsolódóan, 2013ra a felére csökkenjenek az adminisztrációs terhek. Kóka János a MolOMV tranzakcióval kapcsolatban me gismételte: "liberális politikusként azt vallom, hogy van helye a szabad tőkeáramlásnak, a stratégiai együttműködésnek, de az ilyen egyeztetés nélküli lépéseknek nem szabad csökkenteniük Magyarország ellátásbiztonságát". Az OMV június 25i bejelentése szer int 8,6 százalékkal 18,6 százalékra növelte részvénytulajdonát a Molban, és az osztrák olajcég nem konzultált a Mol menedzsmentjével. Arra a kérdésre, hogy meddig kívánja betölteni mind a miniszteri, mind a pártelnöki posztot így válaszolt: "Nincs napiren den a kérdés. Egészen addig szeretném vinni ezt a két funkciót együtt, ameddig erősítik és nem gyengítik egymást." vissza Új bevándorlási törvények július 1jétől Uno.hu 2007.07.07 09.24 Július 1jétől új szabályok léptek é letbe az Európai Gazdasági Térségből (EGT), illetve harmadik országokból érkező magánszemélyek magyarországi beutazására vonatkozóan - hívja fel a figyelmet a PricewaterhouseCoopers (PwC) adó- és jogi hírlevelében. Az új jogszabályok bevezetésével Magyaro rszág célja az EGT előírásokkal való harmonizáció, valamint a Schengeni Egyezmény és rendszer jövő év elejére tervezett bevezetésének előkészítése. A két új törvény kapcsán új rendeletek kiadására és több jogszabály módosítására is sor került. Noha bizony os EGTtagállamok állampolgárai esetében továbbra is alkalmazhatók a viszonossági szerződéseken alapuló munkavállalási engedélyre vonatkozó rendelkezések, az új szabályozás célja egyértelműen az EGT állampolgárok és családtagjaik szabad mozgásának biztosít ása az EGTn belül. A harmadik országból Magyarországra érkező személyek beutazását külön törvény szabályozza. Ez a jogszabály már tartalmaz bizonyos schengeni követelményeket, azonban a hírlevél szerint módosítása várható, amint Magyarország a Schengeni Egyezmény és rendszer teljes jogú tagjává válik, és az Európai Parlamenttől megkapja az erről szóló hivatalos határozatot. Az új törvény egyértelműen a harmadik országbeli állampolgárok bevándorlásának szorosabb ellenőrzését és szabályozását célozza. A fe ntiek, továbbá az EGT állampolgárok és családtagjaik szabad mozgását biztosító rendelkezések miatt az Szja. törvényt is módosították, hogy összehangolják a bevándorlási törvénnyel. Változott az adóilletőség fogalmának meghatározása, így a Tb. törvény vonat kozó rendelkezései is módosultak. Az új magyar szabályozás alapján 2007. július 1jétől a magánszemély magyar adóilletőségűnek minősül, amennyiben magyar állampolgár (kivéve a Magyarországon állandó lakhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelk ező kettős állampolgárokat); Magyarországon kiállított EGT tartózkodási engedéllyel rendelkezik és egy naptári évben (az érkezés és az elutazás napját is beleértve) legalább 183 napot Magyarországon töltő EGT állampolgár; Magyarországon tartósan letelepede tt harmadik országbeli (nem magyar, nem EGT) állampolgár. Emellett (a fenti kritériumok nem teljesülése esetén), a magánszemély abban az esetben is magyar adóilletőségűnek minősül, ha állandó lakhellyel kizárólag Magyarországon rendelkezik; ha állandó lakh ellyel Magyarországon nem vagy nem csak Magyarországon rendelkezik, azonban legfontosabb érdekeltségeinek (családi és gazdasági kapcsolatainak) központja Magyarországon található; ha állandó lakhellyel Magyarországon nem vagy nem csak Magyarországon rendel kezik, legfontosabb érdekeltségeinek (család és gazdasági
