Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-04
33 országok kellettek a szovjetek ellensúlyo zására. Ebben nem számíthattak Magyarországra Kun Béláék miatt sem, sőt. Ez is szerepet játszott. Mint ahogy az utódállamok kapzsisága, területek utáni mohósága is. Megjegyezném, hogy Párizsban Kárpátaljával egy ideig nem tudtak mit kezdeni. Ám végül a kis antant érdekében, azért, hogy ezek körülvegyék Magyarországot, s Csehszlovákiának és Romániának közös határa legyen, az előbbihez csatolták. A ruszinok a többi nemzetiséggel ellentétben nem akartak elszakadni Magyarországtól, de hát nem volt beleszólásuk. S náluk volt legalacsonyabb a nemzeti öntudat. – A magyarságra, a nemzet gazdaságára, kultúrájára, lelkivilágára hogyan hatott a trianoni döntés? – Nagy csapás volt, pszichológiailag is. Ezek a területek ezer éven keresztül összetartoztak. Bár sokan ki emelik a vasúthálózat szerepét a döntésben, az egész gazdaság szempontjából óriási tragédiát jelentett. Nem véletlen, hogy Magyarország az 1920as, 30as években rossz gazdasági helyzetben volt. Ez az időszak nem véletlenül az irredentizmus ideje is. Az el csatolt területeknek csak egy részét sikerült visszaszerezni. Ám nem szabad elfelejteni, hogy ez belerángatta az országot a II. világháborúba. A magyarságnak ugyanakkor nem szabad elfelejtenie, hogy más népek is megszenvedték a monarchia szétesését. Az már más kérdés, hogy a XX. század végén az utódállamok szétestek – Csehszlovákia, Jugoszlávia – , ami azt igazolja, hogy a trianoni határok irracionálisak voltak. – Kigyógyulhate a magyarság ebből a traumából? – Az biztos, hogy gyógyulgat. Az egyetlen út, amely járható, és amelyet a magyarság is jár, ez az európai integráció és a határok átjárhatósága, szimbolikussá válása. Mást nem látok. Komoly konfliktus nem engedhető meg Európában. Ma a határok megbontása nagyon veszélyes dolog, mert egész Európa felbo lydulhat. Ez pedig senkinek sem érdeke. Elég látni, hogy egy "egyszerű" orosz – ukrán gázvita milyen hatással van az európai politikára. Mi lenne akkor határviták esetén? A határokat eltüntetni kell, nem pedig megváltoztatni. Akkor lesz jó, ha olyanok leszne k, mint az Ungvári és a Beregszászi járás közötti határ. Észrevehetetlen. Mára nemcsak a magyarok járnak ebben a "cipőben". Oroszország elveszítette Ukrajnát, ahol rengeteg orosz lakik. A csehek Szlovákiát, és akkor még nem beszéltem Jugoszlávia szétesésér ől és a szerbekről. A magyarság és a többiek is csak az előbb említett módon gyógyulhat ki a traumából. Szerbiának és Ukrajnának is integrálódnia kell az európai közösségbe, és akkor megszűnnek a problémák. A határokat visszaállítani nem lehet, hiszen ha a történelmi Magyarországot vissza akarnák állítani, Horvátországot és Szlovákiát például teljes egészében likvidálni kellene. A területek visszacsatolása új problémákat idézne elő. A magyar politikusok többsége ezt érti, látja. A területeket a régi formába n már nem lehet integrálni. – Etnikailag igazságosabb határok nem orvosolnák a kérdést? – Ez nem valósulhat meg, mert az érintett államok 1975ben aláírták a helsinki egyezményt. Ebben az is szerepel, hogy a határok sérthetetlenek. Bár abban van egy ol yan passzus, hogy békés úton megváltoztathatók, de hát melyik állam járul hozzá, hogy területének magyar többségű vidékei visszakerüljenek Magyarországhoz? Semelyik. Ez lehetetlen. Láthatjuk, hogy a szerbek Koszovóról sem akarnak lemondani, pedig albán töb bségű, és az ENSZ is szorgalmazza annak függetlenné válását. Magyarországon így is rengeteg probléma van. Itt a német példa. Az NSZK és az NDK egyesülése rengeteg gondot hozott az össznémetségnek. Finnország nem követeli az oroszoktól Szentpétervár környék ét, a németek Königsberget (Kalinyingrádot). Ez ugyanis új problémákkal járna, másrészt megváltozott a vidékek etnikai összetétele. A háború vesztesei látják, hogy ez új problémákkal járna. – A történelemoktatás Ukrajnában mennyire foglalkozik a kérdésse l? – Komolyan nem foglalkozik vele. Nagy vonalakban természetesen igen, de komoly kutatómunkák nem jelentek meg. Bonyolult kérdés, hiszen az, ami fáj a magyarságnak, az nem fáj annyira a külföldi történészeknek. A szlovák, szerb, román történészek pedig másképp látják a kérdést. A szovjet történetírás is másképp ítélte meg. A helyzet az, hogy a magyarok a török hódoltság után kétszáz évig fenntartották a Habsburg Birodalmat, majd az Osztrák – Magyar Monarchiát. A monarchia az egyensúly szerepét töltötte be Oroszország és Németország között. A trianoni döntéssel a győztesek új egyensúly, az utódállamok létrehozása mellett döntöttek. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy az I. világháború nemcsak Magyarország feldarabolását jelenti. Négy birodalom roppant ak kor össze: a német, a török, a monarchia és az orosz birodalom. Persze Leninék "mentették a menthetőt". Tehát
