Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-27
25 Nem vitás, az RMDSZ döntéshozó testülete elhibázta azt, amire azt mondta volna sok választó: uraim, még egy kis türelmet, tegyünk össze legalább két programot – és csak aztán érvelünk. Megint hiba csúszott a szövetség strukturális vezetése és a tagság, a választópolgár közötti kapcsolatba? Megint. Csegzi hét éve az RMDSZ alpolgármester e, értelmiségi szerepét, habitusát nem is érdemes vitatni, ámde attól rossz ez az alapvetés, hogy ott van, ahol van. A megszerzett tapasztalatot sem lenne érdemes elvitatni tőle, bár kétséges, hogy a megvalósítások terén hozott eredmény az autoriter Dorin Floreaval való együttműködésnek és kompromisszumnak az eredménye. A polgármester annál nagyobb róka, hogy a döntéshozatal fortélyaiba Csegzit is beavatta volna. Sokkal valószínűbb, hogy amit Csegzi városadminisztrációs szempontból autonóm módon fel tud m utatni, az mindössze Floreától kapott konc, hogy a sejtett riválist valamelyest lehűtse. A hét év sok mindenre jó, arra is, hogy a jelenlegi polgármester a riválisa gyengéit kifürkéssze. A választási kampány pedig az ellenfél drasztikus lejáratásáról, mint sem hűvös és elegáns távolságtartásról szól. No és akkor Borbély – miért lenne jobb? Nem tudjuk, hogy jobb lenne vagy sem, de csakis azzal jöhetünk, ami minden kampánynál meggyőzőbb: a miniszter helye, képességei, tekintélye, szerepe, kapcsolatrendszere evidencia. Csegzi pedig – „ a dolgok természeténél fogva” és rászolgálatlanul – Dorin Florea, vagyis a románság ellenképeként fog minősülni a többségi fejében, ami Borbélyról azért nem egészen mondható el, mert a többrendbéli miniszter globális teljesítmény éből, ténykedésének gyümölcséből a románság is (a magyarsággal együtt) jócskán szakított. vissza Nyelvháború Szlovákiában: az Új Szót figyelmeztették MNO 2007. június 26. 10:39 A szlovák kulturális tárca művészeti főosztál ya írásban figyelmeztette a Pozsonyban megjelenő Új Szót, amiért az egyetlen szlovákiai magyar napilap fizetett hirdetésben magyarul írta a szlovákiai településneveket, holott azok a minisztérium szerint „a nyilvános érintkezésben" csakis szlovákul, az áll am hivatalos nyelvén használhatók. A tárca szerint a szlovákiai helységnevek az önkormányzatokról szóló törvény értelmében semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. Mint azt keddi számában a lap – a minisztérium indoklását ismertetve – írja, „különbséget kell tenni a település neve és megjelölése között". Egy másik törvény nyomán viszont megengedett, hogy nem szlovák nyelvű helynévtáblákkal jelöljék azokat a településeket, ahol valamely nemzetiség lélekszáma eléri a húsz százalékot. A minisztérium azonban egy másik, az önkormányzatokról szóló törvény „nyilvános érintkezésre" vonatkozó rendelkezéseire hivatkozva megengedhetetlennek tartja, hogy a lap fizetett hirdetésben magyar nyelven közölt szlovákiai helységneveket. Mint az Új Szó írja, levelében a mini sztérium „hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség jogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethe t a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez". Szlovákiában röviddel az 1989es rendszerváltás után kitört az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely az előző, kommunista rezsim helységnévhasználati direktíváinál is durvább eszközökkel igyekez ett megvonni a kisebbségek anyanyelvi jogait, mígnem azokat végül a jelenlegi szinten sikerült törvénybe foglalni. Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai ellen berzenkedő törekvések, de az egy éve hivatalba lépett jelenlegi kormány alatt nem ez az első nyelvi jogokat korlátozó kísérlet. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a nyelvháborúk idején Vladimír Meciar koalíciós partnere Ján Slota volt, s most mindketten a jelenleg kormányzó Robert Fico koalíciós partnerei.
