Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-27
22 az esetben, ha a kormány ellen nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, a jogszabályt elfogadottnak tekintik, parl amenti vita nélkül. Cristian Pârvulescu, a Pro Democratia Egyesület elnöke szerint, a 2004es parlamenti választások alapján végzett szimulálások szerint, a parlament összetétele nem különbözne sokban a jelenlegitől az egyéni választókerületes rendszer bev ezetését követően sem. Szerinte a mandátumok a jelenlegihez hasonlóan oszlanának meg, anynyi különbséggel, hogy a honatyák száma tizenkét százalékkal csökkenne – a képviselőké 332ről 286ra, a szenátoroké 137ről 120ra. Pârvulescu úgy véli, azok a honat yák, akik késleltetni próbálnák a jogszabály elfogadását, jó okot szolgáltatnának Traian Bãsescu államfőnek arra, hogy ősszel, akár az európai parlamenti választások időpontjára népszavazást írjon ki a kérdésben. Azt is elmondta, hogy a törvénytervezet nem tartalmazza a választási küszöb csökkentését. Cãlin PopescuTãriceanu kormányfő bejelentése szerint a választási törvénykönyv kidolgozásával megbízott testület egész nyáron dolgozik majd a jogszabályon annak érdekében, hogy arról szeptember elején szava zhassanak a honatyák. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, aki részt vett a tárgyalásokon, a Romániában javasolt egyéni választókerületes rendszer kapcsán lapunknak elmondta: minden megyében a lakosság arányszámától függően 144 lakosra j utó egy képviselő és 340 lakosra jutó egy szenátor figyelembevételével, a választási évet megelőző statisztikai adatok szerint kiszámítják, hogy megyénként hány egyéni választási körzet van. „Ezekben az egyéni választókörzetekben minden egyes párt, politik ai szövetség és nemzeti kisebbségi szervezet egyegy jelöltet javasolhat, illetve minden körzetben indulhatnak egyéni jelöltek is. Minden egyéni körzetben a jelölteket fölveszik egy jegyzékbe, az állampolgár pedig szavaz egyre közülük” – fejtette ki Márto n Árpád. Az eredmények összesítését követően megnézik, mely pártok érték el a választási küszöböt, és jelöltjeik közül megyénként hányan jogosultak mandátumra. A lényeg azonban az, hogy a törvény előírja az országos leosztást azokra a mandátumokra, amelyek az összesített egyéni kerületek és megyei pótlások közötti különbséget teszik ki, és ha kiderült, hogy egy pártnak még jár mandátum, akkor azt megkapja. vissza Nacionalista hangulatkeltés Új Magyar Szó 2007. június 27. Sz erző: Lokodi Imre A szlovák kulturális minisztérium felhívta a pozsonyi magyar nyelvű napilap figyelmét, hogy az egyik tavaszi lapszámukban a Szlovák Rádió fizetett hirdetésében a községek, városok neve jogellenesen szerepelt magyarul. Martin Sarvaš, a mi nisztérium művészeti főosztályának vezetője az Új Szóhoz eljuttatott levelében úgy fogalmaz, hogy a települési önkormányzatokról szóló törvény értelmében a nyilvános érintkezésben a hivatalos helységnevek használandók. A minisztérium szerint különbséget kell tenni a település „neve” és „megjelölése” között. A településeknek nemzetiségi kisebbségi nyelven történő megjelöléséről rendelkező törvény értelmében kisebbségi nyelven is megjelölik azokat a településeket, melyekben a nemzetiségi lakosság számaránya eléri a 20 százalékot, vagyis a települések elején és végén elhelyezett közlekedési táblák kétnyelvűek. A levélben a minisztérium hosszan értekezik arról, hogy az alkotmány által garantált kisebbségi jogok érvényesítése révén nem sérülhetnek a többség j ogai, így a kisebbségi jogok érvényesítése nem veszélyeztetheti az ország területi egységét, függetlenségét, és nem vezethet a többségi társadalom hátrányos megkülönböztetéséhez. Szabómihály Gizella nyelvész, a Gramma Nyelvi Iroda munkatársa, nyelvpoliti kai kérdésekben jártas szakember az ügy kapcsán alapvető tényre emlékeztet: a kisebbségeknek, így a magyaroknak is alkotmányos joga az anyanyelvű tájékozódás, az anyanyelvnek márpedig a tulajdonnévrendszer is része. Szabómihály Gizella hozzáfűzte: nincs o lyan jogszabály Szlovákiában, mely előírná, hogy egy magyar nyelvű sajtóorgánumban – melyet ráadásul egy magánvállalkozás, vagyis nem az állam jelentet meg – a helységnevek csakis államnyelven szerepelhetnek. A nyelvész ezzel kapcsolatban utalt Fernand de Varennesnek, a kisebbségi jogok nemzetközileg elismert szakértőjének álláspontjára, mely szerint számos nemzetközi egyezményt sért az, aki megtiltja a kisebbségi helynevek nem hivatalos használatát. vissza
