Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-27
19 amire építeni lehet, azok a magyar közösségek hasznát szolgáló intézmények. A lényeg, hogy meglegye nek azok az intézmények, ahol a közösség javát szolgáló döntések megszületnek. Voltaképpen ezek jellege határozhatja meg az autonómia karakterét is, csakhogy ezek egyelőre még hiányoznak. Az ön figyelmeztetése az is, hogy az uniós emberi jogi politika ter ületén el kell kerülni a kettős mérce alkalmazását. Mint mondta, a csatlakozási folyamatban a koppenhágai politikai kritériumok betartását szigorúan számon kérte az Európai Unió a csatlakozásra váró tagállamoktól, azonban a bővítést követően felhagyott ezz el a politikával, annak ellenére, hogy az emberi jogi problémák távolról sem szűntek meg létezni ezekben az országokban. Ez a kettős mérce most is létezik, és alkalmazták az idei bővítés országaival szemben is? – Ez a kérdés összefügg azzal, amivel kezdtü k. A kisebbségek vonatkozásában nincs uniós standard, ugyanakkor jött egy késztetés, amit én egy nagyon fontos lépésnek tartok. ’93ban felvették a tagjelöltek elbírálásához alapul szolgáló koppenhágai politikai kritériumok közé a kisebbségi jogok kérdését is. Ez akkor az uniós tagjelölt államokban elindította a kisebbségekre való odafigyelés folyamatát, ami a tagjelöltek helyzetét illette – persze nem magukra nézve – ez a kettős standardok meglétének egyik értelmezése. Az Európai Bizottságnak készült éves jelentésekben pedig állandóan téma lehetett a közösségek számára még megoldatlan ilyen vagy olyan kérdés. A szomorú tapasztalat az, hogy bár ott voltak a koppenhágai kritériumok között, és vizsgálták is őket, döntő tényezőt nem jelentettek akkor, amikor el kellett dönteni, hogy bekerüle az adott ország az Unióba, vagy jelöltsége még halasztódik. Sajnos a konzekvencia nem volt olyan erős, amilyet a kisebbségek szerettek volna. Másrészt kettős a mérce azért is, mert az Unió figyelme a jelöltek belépése után lanyhult a kisebbségi kérdések iránt. Most változást hozhat a bécsi ügynökség, amely akár a parlament, a bizottság vagy a tanács kérésére külön is figyelemmel kísérheti a jelenségeket, és javaslatokat is tehet. Ön a FideszMagyar Polgári Szövetség képvise lője az Európai Parlamentben. Milyen az együttműködése az MSZP és a többi magyar párt képviselőivel, köztük a két szlovákiai magyar képviselővel? – A kisebbségi érdekérvényesítés együttműködés, összehangolt munka nélkül egy olyan közegben, amely a kisebbs égi kérdéseket meglehetősen ellenségesen, vagy jobbik esetben közömbösen kezeli, nem lehet eredményes. Nagyon fontos, hogy nekünk, néppártiaknak legyenek partnereink a többi frakcióban, a szocialisták és a liberálisok között is. A felvidéki magyar képvisel őkkel különösen jók a kapcsolataink, hiszen egy frakcióban politizálunk, és mindennaposak az egyeztetéseink. Befejezésül engedjen meg egy „háztáji” témát. Ismeretei szerint elképzelhető, hogy egy szlovákiai magyar kulturális intézet, például kiadó anyagi támogatásért forduljon az Európai Unióhoz? Melyik testületéhez vagy intézményéhez? – A Bizottságnak vannak különböző pályázatai, de ezekbe mi, parlamenti képviselők nem látunk bele. Különben azt mondom, hogy igen, hiszen vannak és készülnek nagy projektek , amelyeket a Bizottság hirdet meg, tehát otthonról is megpályázhatók. Különösen az idén és jövőre kerül meghirdetésre több pályázat ebben a körben, hiszen az idei év az esélyegyenlőség éve, jövőre pedig a kulturális sokszínűség évét hirdette meg az Európa i Közösség. vissza Hol tart Eszterházy János rehabilitálásának ügye? Felvidék.ma 20070627 01:28 Forrás: Szabad Újság A mírovi kegyeleti megemlékezésen a Magyar Koalíció Pártját Duka Zólyomi Árpád képviselte. Tőle é rdeklődtünk, hol is tart ma Esterházy rehabilitálásának ügye. – Másfél évtizednyi szélmalomharc után a közeljövőben láte esélyt Esterházy rehabilitálására? – Amikor Magyar Koalíció Pártja kormánytag lett, Esterházy Alice közölte velem, hogy édesapja reh abilitációját vegyük le a napirendről, mert nem szeretne ártani az MKPnek. De ez nem azt jelenti, hogy az ügy be van fejezve. Hiszen nemcsak egy szlovákiai vagy Kárpátmedencei nagy politikusról, hanem egy európai gondolkodású emberről van szó, aki egész életén keresztül az európai keresztény értékekért, az emberi és kisebbségi jogokért, a Dunamedence népeinek békés együttéléséért küzdött.
