Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-27
14 A szlovákiai magyar sajtó nem írhatja magyarul a felvidéki magyar településneveket. A kulturális tárca terjedelmes levele szerint az újság eljárása egy 1995ben hozott törvénybe ütközik. A mini sztérium művészeti főosztálya úgy véli, az említett törvény szellemében a településnevek "a nyilvános érintkezésben csakis az állam hivatalos nyelvén használhatók", vagyis semmilyen más nyelvre nem fordíthatók le. A közszolgálati Szlovák Rádió a tavassza l műsorstruktúrát váltott. Ezt nagyszabású reklámhadjárat előzte meg, és az Új Szóban is közölték magyar nyelvű hirdetésüket. A minisztérium szerint a lap törvényellenesen járt el, amikor a vételkörzetekről tájékoztató hirdetésben a települések nevét magya rul írta le. Martin Sarvas, a művészeti főosztály vezetője – egyébként Ivan Gasparovic pártjának, a HZDnek a kampányfőnöke – azt írja levelében, hogy az önkormányzatokról szóló törvény értelmében a nyilvános érintkezésben a hivatalos helységnevek használa ndók. A minisztérium szerint különbséget kell tenni a település neve és megjelölése között. A településeknek nemzetiségi kisebbségi nyelven történő megjelöléséről rendelkező 1994. évi törvény értelmében kisebbségi nyelven is megjelölik azokat a települések et, amelyekben a nemzetiségi lakosság számaránya eléri a húsz százalékot, vagyis az e települések elején és végén elhelyezett közlekedési táblák kétnyelvűek. A levél arra is kitér, hogy a Szlovák Köztársaság alkotmánya által garantált kisebbségi jogok érvé nyesítésekor nem sérülhetnek a többség jogai, és a többségi társadalom tagjai nem lehetnek diszkriminálva. Az Új Szó lapgazdája által felkért jogi szakértő véleménye szerint az önkormányzatokról szóló törvény a hivatali érintkezésben írja elő a település ek szlovák nevének használatát, ez a kötelezettség azonban a sajtóra nem vonatkozik. Szabómihály Gizella nyelvész az esettel kapcsolatban elmondta: "Nincs olyan jogszabály Szlovákiában, amely előírná, hogy egy magyar nyelvű sajtóorgánumban a helységnevek c sak államnyelven szerepelhetnek. Az Új Szót ráadásul egy magán, nem pedig állami vállalat jelenteti meg." A kulturális minisztérium által szorgalmazott megoldás a két világháború közötti időszakba taszítaná a szlovákiai magyar nyelvű sajtót. Akkoriban a kisebbségi nyelvek védelméről szóló törvény híján a hivatalos – cseh vagy szlovák – nevükön kellett megjelölni a településeket. Így a lapok nem prágai, pozsonyi, kassai, hanem prahai, bratislavai és kosicei hírekről számolhattak be. vissza Kocur László, Pozsony Horvát Nemzeti Tanács: csorbultak a vajdasági horvátok kollektív jogai Vajdaságma.info 2007. június 27. [0:51] A H orvat Nemzeti Tanács (HNV) csalódott a köztársasági műsorszórási ügynökségben (RRA), amely nem a Szabadkai Rádiónak, hanem a Pannon Rádiónak ítélte oda a körzeti frekvenciát. A HNV úgy véli, hogy ezzel csorbulnak a vajdasági horvátok kollektív jogai, vagyi s az RRA fittyet hány a tájékoztatás multietnikai jellegének szükségességére. Mi több, a Tanács szerint az említett döntés nincs összhangban a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelméről szóló törvénnyel. A HNV követeli az illetékes állami sze rvektől, hogy mindezt figyelembe véve járuljanak hozzá az RRA döntésének megváltoztatásához. vissza S. Z. A romániai kisebbségek anyanyelven való tanulása biztosított A Hét 2007. 06. 26. 10:17 Leonard Orban többny elvűségért felelős európai biztos úgy gondolja, hogy a három RMDSZes képviselő által benyújtott beadvány a magyar egyetem ügyében nem uniós kérdés, hanem kizárólag a román állam hatáskörébe tartozik. A biztos szerint az Európai Bizottságnak nincs belesz ólása az ilyen jellegű ügyekbe. A közösségi intézmények nem dönthetnek egy adott tagállam felsőoktatásáról, ezért ebben az esetben is a román államnak kell kialakítani álláspontját. Orban szerint nemcsak Romániában vannak ilyen jellegű viták, hanem más tag államokban is. Leszögezte, hogy az EU különféle jelentéseiben egyértelmű a következtetés: Romániában biztosítva a nemzeti
