Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-27
10 A kormánybiztos kijelentette: a 2.000 főnél alacsonyabb lélekszámú települések számára nem lesz elegendő uniós pénz a szennyvízhálózati rendszer kiépítésére, a nagyobb települések ilyen jellegű beruházásaihoz is jelentős költségvetési hozzájá rulásra lesz szükség. A konferencián előadást tartott még többek között Csizmár Gábor a szociális minisztérium, és Arató Gergely, az oktatási minisztérium államtitkára. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium épületében tartott találko zó a plenáris ülést követően szekciókban folytatódott. Kovács Zoltán, a Fidesz országgyűlési képviselője Lamperth Mónika előadásával kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy a kistérségi társulások egyharmada hátrányos helyzetű, a fejlesztési irodák és kist érségi szolgáltató központok létrehozásával pedig valójában szocialista hálózat épül ki. Az ellenzéki képviselő kiemelte: a többcélú kistérségi társulások nem jelentenek tényleges összefogást, mivel elsősorban a támogatások elnyerése céljából jöttek lé tre. Kovács Zoltán szerint "szembemegy az Európai Unió irányelveivel", hogy a fejlesztési irodák és kistérségi szolgáltató központok élére nem szakmai alapon választották ki a vezetőket, mert így "szocialista hálózat" épül ki. vissza RédicsLendva vasút: engedélyképes terv a magyar oldalon Zalaegerszeg, 2007. június 26., kedd (MTI) - A több mint hatvan éve megszüntetett 6,5 kilométer hosszú RédicsLendva(Lendava) vasútvonal visszaállításához a magyar oldali 2,5 kilom éteres szakasz építési engedélyezésre alkalmas dokumentációja - 25 millió forint pályázati támogatással - már elkészült, míg szlovén oldalon csak egy év múlva rendelkeznek hasonló tervvel - hangzott el kedden konferencián Zalaegerszegen. A teher- és s zemélyszállítás újbóli elindítása mindkét határ menti térség számára a gazdasági, térségfejlesztési és más kapcsolatok fellendülését hozná - közölte Manninger Jenő, a Zala megyei közgyűlés elnöke. Hozzátette: a közös fejlesztéshez eséllyel lehetne pályázni az unió kohéziós alapjára. Kasza Sándor, a Zala megyei Fejlesztési Kht. ügyvezetője elmondta: a szlovéniai Mura menti Regionális Fejlesztési Ügynökséggel közösen elnyert Interreg IIIA pályázati forrás segítségével 25 millió forint költséggel magyar o ldalon másfél év alatt elkészült az "építési engedélyezési színtű tervdokumentáció" és elvileg megnyílt az út a 2 milliárd forintos beruházás megpályázásához. A Muravidéki fejlesztési ügynökség munkatársa, Darian Matesec elmondta: szakmai elemzéseik szerint gazdasági, környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontból egyaránt nagy előnyt jelentene a vasútvonal visszaállítása. A fejlesztéshez szükséges együttes pályázat hiányzó szlovéniai projektje - várhatóan két nyomvonal változatban - 2008 augusz tusában készül el. A beruházás megvalósításához kormányközi megállapodás szükséges. Kónya László, a magyar dokumentációt elkészítő Vasútterv Kft. ügyvezetője kifejtette: a közforgalmi vonal - amelynek magyarországi területe a MÁV Zrt. tulajdona - mint befektetés hamar megtérülne. Évente 300 ezer tonnás teherforgalmat prognosztizáltak. A személyforgalomban viszont "nem lehet fő szempont a megtérülési idő". A szakember szerint a visszaépítés egyértelműen a fellendülést szolgálná a határ mindkét oldal án gazdaságilag elmaradott térségben. Külön előnyként említette a túlzsúfolt, kis keresztmetszetű közúti forgalom tehermentesítését. A program részeként ésszerű megerősíteni a Lenti és Rédics közötti mintegy 2 kilométeres szakaszt is. Ezáltal Zalaegersze gtől Lendváig egy 100 kilométeres sebességre alkalmas elővárosi típusú vasútvonal jönne létre. Danka Lajos, a MÁV Zrt. szombathelyi területi képviseletvezetője úgy vélte: a teljessé váló vonallal be lehetne bizonyítani azt is, hogy a vasúti közleked és forgalmán az elővárosi vonalak áru- és személyszállítása jelentős mértékben lendít. Ehhez azonban európai színvonalú szolgáltatást kell nyújtani - szögezte le a képviseletvezető. vissza Van már nemzeti fejlesztési stra tégiai keretterv Reggeli Újság 2007.06.27. Hétfőn hagyta jóvá az Európai Unió Bizottsága a 2007 – 2013ra vonatkozó, Nemzeti hivatkozási stratégiai keret címet viselő, a gazdasági- és pénzügyminisztérium által kidolgozott alapdokumentumot. Ezzel Románia a 27 tagállamból a tizenötödik, amely lezárta az erről szóló egyeztetést. Ez a stratégia határozza meg azokat a távlati célokat, amelynek elérése érdekében az ország fel k0vánja használni az uniós strukturális pénzeszközöket (a Regionális Fejlesztési Alapot , a Szociális Alapot és a Kohéziós Alapot). A keretterv összehangolja a 2007 – 2013as Nemzeti Fejlesztési Tervben megfogalmazott hazai célokat az uniós prioritásokkal, amelyeket az említett
