Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-25
16 Kollektív jo gokat sürgetett Markó és az RMDSZ Magyar Hírlap 2007.06.25. A kolozsvári Babes – Bolyai egyetem különválasztása, az önálló, állami, magyar nyelvű egyetem beindítása kizárólag a román állam hatáskörébe tartozik, az Európai Bizottságnak ilyen vonatkozá sban nincs meghatalmazása – jelentette ki az Európai Bizottság román többnyelvűségi biztosa, Leonard Orban. A biztos egy bukaresti lapinterjúban annak kapcsán beszélt erről, hogy az RMDSZ három európai parlamenti képviselője Brüsszeltől kért támogatást a m agyar nyelvű állami egyetem újraindításához. "Az EU különféle jelentéseinek következtetése világos: Romániában szavatolt a nemzeti kisebbségek anyanyelvű tanuláshoz való joga" – mondta a román biztos. Ugyanakkor az RMDSZ szövetségi elnöke a hét végén, a Marosvásárhelyen sorra került Kisebbségek az Európai Unióban című kisebbségi konferencián "tévesnek és veszélyesnek" nevezte a nézetet, mely szerint a nemzetiségek közötti együttélés és a kisebbségi jogok kérdését végérvényesen rendezni lehet, az együttélé s tekintetében folyamatosan újabb és újabb problémák merülnek föl. "A csatlakozás még korántsem jelenti azt, hogy az országok átlépték volna a kisebbségekkel kapcsolatos hagyományos dilemmáikat, az elindult pozitív folyamatok még nem visszafordíthatatlanok " – figyelmeztetett, utalva a Konzervatív Párt azon törvénykezdeményezésére is, hogy megvonnák a román állampolgárságot azoktól a személyektől, akik két éven belül nem tanulnak meg románul. Cáfolta, hogy Románia kisebbségpolitikája modellértékű lenne. A kisebbségekre vonatkozó egységes európai normarendszer még várat magára: ezér t fontos, hogy a következőkben hangsúlyosan vessék fel az európai fórumokon a kisebbségi kérdést, különösen a nemzetiségek kollektív jogait – mondta Markó. vissza Tadic bocsánatot kért a háborúért Magyar Hírlap 2007.0 6.25. Boris Tadic szerb elnök bocsánatot kért a horvátoktól a délszláv háborúban elkövetett bűncselekményekért. "Bocsánatot kérek Horvátország polgáraitól és a horvát nép minden tagjától, akiket az én népem tagjai szerencsétlenné tettek, és ezért vál lalom a felelősséget" – mondta a szerb elnök a horvát televíziónak adott nyilatkozatában. Tadic az első szerb vezető, aki megkövette a horvátországi polgárokat. A kilencvenes évek elején lezajlott szerb – horvát háborúban tizenötezer ember vesztette életét é s legalább kétszázezren váltak hajléktalanná. Tadic az interjúban kitért a szerb – horvát kapcsolatokra, a térség jövőjére és a koszovói kérdésre. Mint mondta, Szerbia sohasem fogja elismerni Koszovó függetlenségét, de kész kölcsönösen elfogadható kompromis szumot kötni. A déli tartomány esetében nem lehetséges visszatérni a kilencvenes évekhez, de a hetvenes évekhez sem, hanem a mai időknek megfelelő megoldást kell találni. Szerbia ragaszkodása Koszovóhoz nem tekinthető nacionalizmusnak – hangoztatta a belgr ádi vezető, ám senki sem várhatja el tőlük, hogy lemondjanak az ország területének egy részéről. Tadic a délkeleteurópai államok és Oroszország tegnap kezdődött zágrábi energetikai csúcsértekezlete keretében Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Koszovóról tár gyalt, különös tekintettel a közelgő orosz – amerikai csúcstalálkozóra, amelyen eldőlhet az albánok lakta terület sorsa. Időközben Belgrádban nagy visszhangja van annak a sajtóértesülésnek, mely szerint az albán lobbi állítólag megvesztegette Martti Ahtisa ari volt finn elnököt, aki az ENSZfőtitkár megbízásából kidolgozott rendezési tervében függetlenséget irányzott elő Koszovónak. A Banja Lukai Fokus című napilap a német titkosszolgálat, a BND jelentésére hivatkozva azt állítja, hogy az albán maffia legal ább negyvenmillió eurót utalt át a finn közvetítő svájci bankszámlájára, hogy a tartomány függetlenségét támogassa. A boszniai szerb újság szerint a BND ügynökei Ban Ki Mun ENSZfőtitkár megbízásából ellenőrizték Ahtisaari pénzügyeit, és többek között kide rítették, hogy készpénzben is kapott milliós összegeket, melyeket Pristinában adtak át neki "ezüstszínű bőröndökben". Oliver Dulic, a szerb képviselőház elnöke tegnap kijelentette: ha bebizonyosodik a megvesztegetés, akkor a koszovói státustárgyalást elölr ől kell kezdeni, természetesen új közvetítővel. Dusan Janjic ismert szerb politikai elemző azt állítja, hogy a koszovói ügy ideális alkalom a megvesztegetésre, mégsem tartja hitelesnek a történetet. Szerinte az amerikai albán lobbi legfeljebb tízmillió eur ót tudott volna fizetni. vissza
