Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-25
11 Októberben már létrejöhet az új uniós szerződés Népszabadság • Szőcs László • 2007. június 25. Szombat hajnalra Brüsszelben az uniós csúcs megadta a m andátumot a szövegező kormányközi konferencia összehívásához. Több tagállamot "lábjegyzetekben" kellett kompenzálni, a legtovább a lengyelek makacskodtak. Ám a varsói ellenzéknek így is kevés, amit hazavittek. A menetrend: július 23án, a leendő portugál EUelnökség öszszehívására ülhet össze először az unió új, ún. reformszerződését szövegező kormányközi konferencia, a dokumentumot pedig októberben fogadhatja el a lisszaboni uniós informális csúcs - ez következhet a szombat hajnali fél ötre, csaknem 36 ó rás, sokfordulós tárgyalásokat követően létrejött egyezség után. Az állam- és kormányfők brüsszeli ülésén azt követően alakult ki az a megoldás, hogy "lábjegyzetekben" kompenzálták a négy, makacskodó tagállamot. A britek mentesülnek a máskülönben megment ett Alapjogok Chartája, valamint a többségi döntéshozatalnak a belügyi együttműködésre való kiterjesztése alól, s követelésükre az EU leendő fődiplomatáját sem közös külügyminiszternek, hanem főképviselőnek nevezik majd. (Csakúgy, mint most, de az immár vé gképp múlt időbe helyezett EUalkotmányban rögzített, megnövelt jogköröket azért megkapja.) A cseheket és a hollandokat az EUtól elvonható jogkörökkel lehetett megnyugtatni. Miként azonban a tárgyalássorozat egészén, szombatra virradóra is a lengyelek b izonyultak a legkeményebb diónak. Több, kompromisszumosnak szánt javaslatot is elutasítottak - az utolsó előttit - az EUcsúcsokon példátlan módon - Jaroslaw Kaczynski miniszterelnök, a politikailag erősebb ikertestvér egyenesen Varsóból nyilatkozva. Ang ela Merkel német kancellár, az Európai Tanács soros elnöke már azon volt, hogy a lengyelek nélkül adasson mandátumot a kormányközi konferenciának (ez jogilag lehetséges), de lebeszélték róla. Miután több európai vezető (köztük Nicolas Sarkozy francia elnök , JeanClaude Juncker luxemburgi kormányfő) telefonon győzködte Varsót, a lengyelek belementek abba a kompromisszumba: 2017től a szavazásnál végleg életbe lép ugyan az általuk végig hevesen támadott (mert a német érdekek leplezésének vélt) kettős többség rendszere (lásd keretes írásunkat), de addig maradhat a nekik kedvező nizzai szavazati súlyozás. Mégpedig 2014ig teljesen, utána pedig három év átmeneti időszakkal. Egy kilenctagú országcsoport - benne Magyarország - erőfeszítéseinek köszönhetően mindam ellett megmaradtak az eredeti alkotmányszöveg lényeges elemei. 2009től az EU "főállású", két és fél évre választott elnököt kap (jelenleg az euróövezetnek van ilyen vezetője Juncker személyében.) 2014től megszűnik az igen sokat bírált "egy ország, egy bi ztos" elve az Európai Bizottságban; tagjait a tagországok rotációs rendben adják. Megmaradt a korábban is a magyarok által erőltetett kisebbségvédelmi passzus. A többségi döntéshozatalt mintegy negyven vonatkozásban kiterjesztik, főleg belügyi területen. F rancia szorgalmazásra puhítottak azon, hogy a "szabad és torzítatlan belső piac" az EU célja lenne. Lengyellitván követelésre rögzítették a tagállamok energiapolitikai szolidaritását. - Nagy kompromisszum, de jó kompromisszum, Lengyelországnak is az - n yilatkozta Merkel, úgy vélve: "jó esély van" az új szerződésre, amelyet a tervek szerint (Írország kivételével) csak a parlamentek ratifikálnának, s 2009ben lépne életbe. Varsóban az ellenzék ugyanakkor azzal támadta a Kaczynski ikreket, hogy túl hamar ka pituláltak, feladták a "négyzetgyökös" szavazatszámítási módszert. José Manuel Barroso európai bizottsági elnök és HansGert Pöttering, az Európai Parlament elnöke is örvendezett, hogy sikerült elkerülni az intézményi válságot. Gyurcsány Ferenc kormányfő ú gy vélte: a siker begyógyítja a sebeket, kudarc esetén viszont kiszámíthatatlan indulatok szabadultak volna el a keleteurópai új tagállamokkal szemben. A miniszterelnök már korábban bírálta a lengyeleknek a történelmi sérelmekre alapuló érvelését. Brüss zel
