Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-21
20 szövegtervezettel szemben, közülük a lengyel és a brit ellenkezés leküzdése lesz a legnagyobb kihívás a csúcson Merkel számára. Tony Blair, aki 2004 októberében még büszkén kanyarította oda a nevét az alkotmányos szerződés utolsó lapjára, mosta nra a megállapodás egyik legmakacsabb kerékkötője lett. A posztjáról jövő héten távozó kormányfő, aki a brüsszeli tanácskozás előtt folyamatosan egyeztetett utódjával a "brit nemzeti érdekek” védelméről, egy sor kérdésben visszakozott a korábbi álláspontj ától: ma már nem támogatja sem a tagállami vétójog korlátozását, sem azt, hogy az EU – jogi személyiséggé válva – a jövőben önállóan csatlakozhasson nemzetközi szervezetekhez és szerződésekhez. Vörös posztó a londoni kormány szemében a dokumentumhoz csato lt Alapjogi Charta, amely minden aláíró ország jogilag is számon kérhető kötelezettségévé tenné többek között a dolgozók szociális jogainak tiszteletben tartását. Blairék szerint ennek elfogadása éppúgy aláásná a brit jogrendszert, mint ahogyan az uniós külügyminiszter tevékenysége csorbítaná a szigetország nemzetközi tekintélyét. Még a londoninál is keményebb diónak ígérkezik a varsói vezetés, amely a szavazás rendszerének hosszú vitákban kialkudott egyensúlyát bontaná meg. A Kaczynskikormány a tervez ett változtatással azért elégedetlen, mert az a nagy lélekszámú tagállamoknak s közülük is elsősorban Németországnak jóval nagyobb befolyást engedne a döntésekre, mint Lengyelországnak. Ezért a lengyelek egy olyan matematikai módszert javasolnak az egyes o rszágoknak jutó szavazatmennyiség kiszámítására, amely megnövelné a kis és a hozzájuk hasonlóan közepes országok súlyát a határozathozatalban. Kaczynskiék vétóval fenyegetőznek, ha a kezdeményezésüket egyébként elutasító másik 26 ország nem áll kötélnek, é s lengyel források szerint ezt komolyan is gondolják. Ehhez képest szinte semmiségnek tűnik a vita arról a holland javaslatról, hogy a nemzeti parlamentek kapjanak vétójogot a brüsszeli törvényjavaslatok megtorpedózására, illetve az a cseh kezdeményezés, h ogy szülessen nyilatkozat az EU és a tagállamok döntési hatásköreinek pontos szétválasztásáról. A csúcsra érkezett delegációk, minden eshetőségre fölkészülve, szombatig foglaltak szállást Brüsszelben… Időrendben 2001. december: Laekeni nyilatkozat az EU alkotmányos szerződésének kidolgozásáról 2002. február – 2003. július: Az Európai Konvent kidolgozza az európai alkotmány szerződéstervezetét 2004. június: Rövid kormányközi konferenciát követően a brüsszeli csúcson jóváhagyják a szerződéstervezetet 2004 . október 29.: Rómában ünnepélyesen aláírják a tagországok vezetői a Szerződést egy Európai Alkotmány Létrehozásáról 2004. december 20.: A magyar parlament ratifikálja a szerződést 2005. május 29.: A francia szavazók 55 százaléka népszavazáson utasítja el az alkotmányos szerződést 2005. június 1.: A hollandok 61,5 százaléka referendumon utasítja el a szerződést 2005. június: A tagországok másfél éves gondolkodási időt szabnak maguknak az „alkotmányos kudarc” földolgozására 2007. január – június: A német EUel nökség pontos és részletes menetrendet dolgoz ki egy új szerződés létrehozására Az elnökség kompromisszumos javaslata A német elnökség kedd este közzétett kompromisszumos javaslata nagyrészt az eredeti alkotmányos szerződés rendelkezéseire épül. A h elyébe lépő új dokumentum, illetve dokumentumok nevéből azonban törölnék az alkotmány elnevezést, valamint az uniós jelképekre való hivatkozást. Létrehoznák az EUkülügyminiszter posztját, ám – bizonyos tagállami érzékenységekre való tekintettel – nem íg y hívnák. A holland követeléseknek engedve a tervezet azt javasolja, hogy a nemzeti parlamentek kapjanak nagyobb beleszólást a brüsszeli döntésekbe, de ne blokkolhassák azokat. A brit fenntartásokra válaszul az elnökségi előterjesztés lehetővé tenné egyes tagországoknak, hogy kimaradjanak a büntetőjogi együttműködésből (ez az úgynevezett optout). A javaslat megerősíti, hogy a külpolitika továbbra sem kerül közösségi hatáskörbe, alakításába nem lesz beleszólása az európai képviselőtestületnek, a döntéseket a tagállamok egyhangúan hozzák. Az Alapjogok Chartája valószínűleg kikerül a szövegből, ám a német elnökség azt szeretné, ha külön jegyzőkönyvként csatolva a dokumentumhoz megőrizné jogi érvényét. Megmaradna azonban az a cikkely, amely kimondja, hogy az E urópai Unió önálló jogi személyiség. Az új szerződésben nem szerepelnének a bővítés
