Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-21
11 A közlemény sz erint a pályázat útján elnyerhető támogatással lehetőség nyílik a szórványvidékeken élők anyanyelvismeretének fejlesztésére; a nehéz anyagi körülmények között élő, tehetséges kisdiákok szakmai táboroztatására, és tanulmányi versenyeken való részvételére. vissza Magyarromán környezetvédelmi bizottsági ülés Debrecenben Debrecen, 2007. június 20., szerda (MTI) - A verespataki aranybányával kapcsolatos környezetvédelmi kérdések kiemelten szerepelnek a Román Képviselőház Köz igazgatási, Területi tervezési és Környezetvédelmi Bizottságának, illetve a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának 3 napos debreceni ülésén - közölte az MTIvel szerdán a tanácskozás megkezdése előtt Katona Kálmán. A magyar környezetvédelm i bizottság MDFes elnöke utalt arra, hogy Magyarország a Kárpátmedence vízgyűjtőjében, így együtt kell működni a vízügyi, környezetvédelmi kérdésekben a szomszédos országokkal. A verespataki aranybánya ügyével kapcsolatban megjegyezte: korábban olyan híreket kaptak, hogy az üzemeltető cég nem kap engedélyt a bánya megnyitására, de most mintha "a román kormány ki akarna farolni ebből". Katona Kálmán bízik abban: a román parlament környezetvédelmi bizottsága lesz olyan erős, hogy ezt meg tudja akad ályozni. "Nekünk fontos meggyőzni a kollegáinkat, hogy ez milyen veszélyes nekünk" - fűzte hozzá. A háromnapos tanácskozáson szó lesz a klímaváltozással, a határ menti vízügyi együttműködéssel kapcsolatos kérdésekről, magyar részről pedig átadják a nem zeti parkok, a Natura 2000hez tartozó területek működtetésével kapcsolatos tapasztalatokat. Először fordult elő a román parlamentben, hogy a környezetvédelmi bizottság aktívan beavatkozott egy konkrét kérdésbe - mondta el az MTInek a verespataki ara nybánya ügyével kapcsolatban Relu Fenechiu, a román bizottság elnöke. Felidézte, hogy környezetvédelmi bizottságuk ellátogatott a helyszínre, majd egy weboldalt is nyitott , amire elsöprő többséggel olyan vélemények érkeztek, amelyek ellenzik a bánya megnyitását. A román képviselő szerint az üzemeltető cég csak akkor nyithatja meg a bányát, ha minden általuk szabott feltételt teljesít, amire egyébként a Greenpeace, valamint a szomszédok kormányai is odafigyelnek. A bizottság elnöke ugyanakko r emlékeztetett rá, hogy Romániának ez egy igen szegény területe, ahol nem nagyon van más munkalehetőség. Közölte az MTIvel azt is, hogy a román parlament előtt van egy törvénytervezet, amely megtiltaná az aranybányászatban a cián alkalmazását. A mennyiben ezt a törvényt elfogadják gyakorlatilag megszűnik a verespataki projekt. Amennyiben az üzemeltető cég új technológiával áll elő, azt ismét megvizsgálják - tette hozzá a Román Képviselőház környezetvédelmi bizottságának elnöke. vissza Magyar történész a romániai 56osok rehabilitációját szorgalmazza Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2007. június 20., szerda (MTI) - Az 1956os magyarországi forradalom egykori romániai szimpatizánsainak, elít éltjeinek és kivégzettjeinek rehabilitálását szorgalmazza Varga Andrea, a Rom ániában immár több mint egy évtizede kutató történész, emlékeztetve, hogy június 26án lesz Teodor Margineanu, az "ismeretlen hős" kivégzésének ötvenedik évfordulója. Mint a történész szerdán az MTInek elmondta, Teodor Margineanu hadnagyot huszonöt é vesen végezték ki. "Abban a világban, amikor mindenki az amerikai segítséget várta, és a társadalom a várakozás letargikus állapotban élt, az ifjú tiszt a cselekvés mellett döntött" - idézte fel a történteket. Margineanu 1956ban a Szabad Európa Rádió komm entárjait hallgatta a magyarországi eseményekről, ő is hasonló mozgalomról álmodott Romániában. Rábeszélte tizenkét sorkatonatársát és a helyi tanítónőt, hogy forradalmi tanácsot hozzanak létre. Úgy gondolták, hogy december 19ről 20ra virradó éjjel maguk mellé állítják a besztercei borgóprundi laktanya tisztjeit, majd az ottani páncélos hadosztályt is. Kolozsvárra tankokkal vonultak volna be, hogy az egyetemistákat és a környékbeli parasztságot is szolidaritásra bírják. A hadnagyot 1957. június 26án a román kommunista igazságszolgáltatás kivégeztette. Varga Andrea szerint erről a hősről és romániai sorstársairól semmit sem tudnak Magyarországon és Romániában az emberek. A történész, aki immár tizenegy éve folytat kutatásokat Nagy Imre romániai tartózkodásának időszakáról és a romániai 1956ról, ráta lált a Margineanura vonatkozó egykori dokumentumokra, a peranyagra, a börtöndossziékra és a kivégzési jegyzőkönyvre. Írt már az ügyről tavaly az Evenimentul Zilei című