Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-15
29 A német kormány amúgy javában dolgozik már a jövő heti csúcsra szánt írásos javaslatán, ám ezt a jövő szerdai nagyköveti ülés előtt nem fogják kiadni a kezükből. Ennyiből a tagországok külügyminiszterei a jövő hétfői luxembourgi találkozójukon még ennek híján érinthetik csak a kérdést - jelezték brüsszeli bennfentesek. vissza Ütemesen haladnak a Schengentagság előkészületei BruxInfo 2007. június 14. Továbbra is érvényes az a céldátum, hogy minden feltétel teljesülése e setén 2007. december 31én a szárazföldi, 2008. március 31én pedig a légi közlekedésben is sor kerülhet a Schengeni Megállapodás tíz új tagállamra történő kibővítésére - erősítették meg szerdán a tagországok belügyminiszterei. A luxembourgi tanácsülés egyebek a schengeni csatlakozás menetrendjének kinyilvánítását javasolja a jövő heti brüsszeli állam- és kormányfői találkozó számára. Korábban egyes tagországok - mindenekelőtt Ausztria - annyiban igyekeztek lazítani a kötelezettségvállaláson, hogy a csúc s számára javasolt szövegben dátum helyett a "belátható jövőben" megfogalmazás szerepelt volna. Ez azonban az érintett országok ellenállásán ugyanúgy fennakadt, miként a dátumos verzió mellett tört lándzsát az Európai Bizottság, és a júliustól EUelnöksége t ellátó portugál kormány minisztere is. Takács Albert, igazságügyi és rendészeti miniszter a BruxInfónak nyilatkozva megismételte, amit az ülésen is külön aláhúzott: nevezetesen, hogy az új tagállamok számára nagyon nagy a jelentősége a határidő betartás ának és annak, hogy az év végéig valóban sor kerüljön az átállásra. Fontos politikai üzenete van az állampolgárok felé a megtörténte - emlékeztetett. "A magunk részéről mindent megteszünk, hogy részünkről ne legyen akadálya" - tette hozzá. A tanácsülés ré sztvevői jelentést hallgattak meg a schengeni előkészületekről, amiből egyebek között kitűnt, hogy az első teszt valamennyi új "Schengenjelöltnél" sikeresen lezárult, ami a kibővített információs rendszerhez ("SIS one 4 all") való illeszkedést illeti. A k övetkező ellenőrzésre októberben kerül majd sor, akkor már azt fogják vizsgálni, hogy az érintett országok hatóságai mennyiben tudják tényleges hatékonysággal kezelni és használni is a rendszert. Az akkor szerzett tapasztalatok alapján is hozza majd meg a miniszteri tanács novemberi ülése a végleges menetrendről szóló döntését. Ami azonban - különösen, ha a jövő heti csúcs is megerősíti a dátumokhoz kötött forgatókönyvet - csak nagyon indokolt esetben lehet már halasztó jellegű. Döntés a Vízum Információs Rendszerről és a Prümi Egyezmény intézményesítéséről A miniszteri tanács elfogadta a közös Vízum Információs Rendszerről (VIS) szóló jogszabály tervezetét, utat nyitva az előtt, hogy sor kerülhessen 2009es hatályba lépésére. (Az Európai Parlament végső formális egyetértése még hátra van, de előzetes egyeztetésekből tudható, hogy minden bizonnyal még első olvasatban megszületik majd a jóváhagyás.) A leendő projekt lényege egy tagállamok közötti hatalmas adatbázis, amely tartalmaz majd valamennyi - harmad ik ország állampolgára számára a Schengentérségbe kért - rövid lejáratú vízumkérelmet. Személyi adatok és fénykép mellett digitális információt (ujjlenyomat) is magában foglal majd. A rendszer egyik legfontosabb hozadéka, hogy elejét veheti a több tagálla mtól párhuzamosan kért vízumigénylés lehetőségének. A szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni harcot erősítheti ugyanakkor, hogy - a rögzített adatvédelmi normák betartásának szavatolásával - indokolt esetben hozzáférhetnek az adatbázishoz bűnüldöző sze rvezetek is. Egy másik területen - miként az várható volt - egyhangú döntés támogatta az úgynevezett Prümi Egyezmény átemelését az Európai Unió alapszerződésébe. A 2005. május 27én aláírt szerződés lehetővé tette az együttműködésben résztvevő országok - Ausztria, Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Spanyolország - rendőrségei számára, hogy kölcsönösen hozzáférjenek egymás DNS- és ujjlenyomatadatbankjaihoz, és a lopott járműveket tartalmazó adatbázisokhoz. Az eredeti szerződés – akkor még és abban a körben - utat nyitott volna azelőtt is, hogy a hatóságok a tagállami határokon keresztül üldözzenek egyegy elkövetőt. A mostani egyhangú tanácsi határozattal végül "közösségiesített" egyezményből az utóbbi lehetőség - brit és ír nyomá sra, tekintettel az északír helyzetre - kimaradt, de a többi elemében lényegében megegyezik az eredetileg EUkereteken kívül indult kezdeményezés legfontosabb pontjaival.
