Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-02
10 átkerültek a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe. A külkeresk edelmi területet és a határon túli magyarsággal kapcsolatos feladatokat leválasztották a Külügyminisztériumról, az uniós ügyekkel kapcsolatos döntéshozatalt az egyes tárcáktól szintén a MeHhez helyezték át. „A külpolitika a mai globális világban olyan fo ntos, hogy nem lehet csupán egyetlen tárca feladata” – véli ugyanakkor Deák Péter biztonságpolitikai elemző. Szerinte a külügyi stratégia megalkotásában azért is volt szükség külső szakértők bevonására, mert a minisztériumokban nincs közigazgatási államtit kár, így a belső kontroll nem valósul meg. Göncz Kinga kinevezésével a kormányfő egy, a civil szféra felé is nyitott Külügyminisztériumot kívánt létrehozni, és úgy tűnik, hogy a kezdeti idegenkedés után ez egyre elfogadottabbá válik. „Mindezek ellenére a külügyi szakapparátus élére szerencsésebb lett volna szakembert választani” – mondta Gazdag Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet külpolitikai elemzője a FigyelőNetnek. Az elmúlt egy év a Göncz Kinga által vezetett Külügyminisztérium esetében az arculattervezé sről, a külügyi stratégia kialakításáról szólt, de az alkotó folyamat egyelőre még lassan halad. Ennek részben az az oka, hogy a miniszter széles körű egyeztetést hirdetett, s a külügyi szakma bevonásán túl igyekezett társadalmi vitát is kezdeményezni. Re form helyett stratégia A kormány hatalomra kerülése óta a belpolitikai viharok miatt a külpolitikára összességében kevesebb figyelem jutott mind a kormányzat, mind a társadalom részéről. A Külügyminisztériumban jelenleg nem reform folyik, hanem stratégiaa lkotás, méghozzá kevesebb ügyetlenséggel, mint a többi tárcánál – értékelte az elmúlt egy évet Deák Péter. A tárca mögött álló egy évben készülő külügyi stratégia fő szempontja az elfogadás, a nemzeti érdekek érvényesítése, és a nemzeti érdekek értékké ada ptálása – foglalta össze a stratégia lényegét a lapunknak nyilatkozó elemző. Ez a Külügyminisztérium által hangoztatott elv a gyakorlatban abban nyilvánult meg, hogy az olyan magyar érdekeket – mint például a kisebbségvédelem – sikerült uniós színtérre v inni. A belpolitikai megosztottság miatt ugyanakkor sokszor nehézséget okozott meghatározni, hogy mi is a nemzeti érdek. Az ellenzék megnyilvánulásai megzavarhatják a tárca által közvetíteni kívánt markáns külpolitikát – véli Deák Péter, aki szerint az ol yan akciók, mint az unióban a kormány munkájára való panaszkodás, csodálkozást és értetlenséget váltanak ki az európai közösségben. „Jóllehet a belpolitikai problémák külföldre vitele nem elterjedt érdekérvényesítési mód az unióban, a pártcsoportok közti n ézetkülönbségek megvitatása természetes folyamat, nem helytálló magyar sajátosságként, kirívó esetként értékelni” – árnyalja a képet Gazdag Ferenc. A Magyar Külügyi Intézet külpolitikai elemzője hozzátette, hogy a problémákat a pártoknak konszenzusos módon lenne érdemes megoldani, különben a diplomaták nehezen tudják egységesen képviselni az országot. Sikerek és bakik az unióban „Az utóbbi év az unióban számunkra továbbra is az érdekérvényesítés és a működési folyamat tanulásáról szólt, ebben pozitív irán yban mozdultunk el, az uniós szervezetek által meghirdetett pályázatokon egyre nagyobb sikerrel veszünk részt. Gondok inkább itthon vannak az uniós szerep értelmezésével kapcsolatban” – véli Gazdag Ferenc. Szerinte hazánk sokszor olyan felesleges konfliktu shelyzeteket teremt, melyekből aztán nehéz kikeveredni. Hozzátette: a Nabucco gázvezeték kapcsán például bölcsebb lett volna, ha nem foglalunk állást, hiszen az ezzel kapcsolatos döntés nem hazánk hatáskörébe tartozik. Az elmúlt egy év külpolitikájának le gnagyobb eredménye, hogy már nem univerzális szomszédságpolitikát folytat, hanem minden országgal speciális kapcsolat kialakítására törekszik – vázolta fel a környező országokkal folytatott külpolitika változását Deák Péter. Mint elmondta, Ukrajna esetében hazánk a stabilitás fenntartásában érdekelt, a szerbekkel partnerségi viszonyra kell törekedni, Romániában pedig az EUtagság által megerősödött kapcsolat fenntartására kell figyelni. A schengeni övezetnek a határon túli magyarokra gyakorolt hatásával k apcsolatos problémák megoldása még várat magára, igaz, hogy a vízumkérdés nemcsak külügyi, hanem rendészeti probléma is.
