Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-15
8 szolgáló infrastrukturális fejlesztések kérdése, az uniós tagság kínálta együttműködési lehetőségek kihasználása, valamint a két országban élő magyar, illetve szlová k kisebbségek helyzete - fűzték hozzá. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a távirati irodával szerdán tudatta, hogy üdvözli a magyar és a szlovák miniszterelnök kétoldalú találkozóját. A párt indítványozta, hogy a felek hozzák létre az azonnal kezelen dő konzuli ügyek kormányközi bizottságát. Berényi József, az MKP külügyekben illetékes alelnöke által jegyzett sajtóközlemény szerint az előző évek kellemetlen tapasztalatai indokolják, hogy az olyan konzuli ügyek, mint a sérülések, közúti balesetek, lopások, testi sértések esetén az illetékes bel- és külügyi tárcák, illetve a rendőrségi vezetők bevonásával azonnali, operatív intézkedéseket tudjanak foganatosítani. vissza OS - Határon túli televíziósok nyílt levele Budapest, 2007. június 14., csütörtök (OS) Sólyom László Köztársasági Elnök Úrnak Gyurcsány Ferenc Miniszterelnök Úrnak Szili Katalinnak, a Magyar Országgyűlés Elnökének A Magyar Országgyűlési pártok vezetőinek Mi, a Media Hungary 2007. rendezvényen ré sztvevő határon túli televíziós alkotóműhelyek képviselői, valamint a 2001. decemberében a Magyar Országgyűlés épületében aláírt Kárpátmedencei magyar közszolgálati televíziós együttműködési Keretmegállapodás aláírói aggodalommal tapasztaljuk, hogy napjai nkra a határon túli és az anyaországi közszolgálati televíziós együttműködés súlyos válságba került, a teljes ellehetetlenülés küszöbére jutott. Tizenhét esztendő távlatából állapíthatjuk meg, hogy a Kárpátmedencei magyarságot felölelő, közel kétszáz televíziós szakembert és újságírót kinevelő és foglalkoztató alkotóműhely- és tudósítói hálózat tevékenysége semmisülhet meg a mára kialakult magyarországi közszolgálati médiaviszonyok miatt. A Kárpátmedencei magyar televíziós hálózat ügyét legutóbbi időkig a magyar kormányzati szervek valamint a televíziós közszolgálat alakítói és vezetői kiemelt, összmagyar nemzet- és médiastratégiai kérdésként kezelték. Külön említést érdemel, hogy az utóbbi években a Magyar Köztársaság tetemes anyagi ráfordítással támogatta a Kárpátmedencei magyar televíziózás ügyét, a tudósítói pontok és stúdiók kiépítését, ezek működését. Éppen e médiastratégiai perspektívák alapozták meg azoknak a háttérintézményeknek (BabesBolyai Tudományegyetem Újságírói Szak, Sapientia EMTE Fotóművészet, Filmművészet, Média Szak) a létrejöttét is, melyek az összmagyar elektronikus média szakember képzését és utánpótlását lennének hivatottak biztosítani. Kezdetben a Szervezeti- és Működési Szabályzatában foglaltak szerint a Magyar Televízió v állalta fel ezt a problematikát s teszi ezt ma is, lehetőségei szerint. 1993ban a Duna Televízió azért jött létre, hogy felvállalja a Magyarország területén kívül élő nemzettársaink tájékoztatását és értékeinek megjelenítését. Ezzel párhuzamosan szüks égszerűen alakultak meg azok a szakmai műhelyek, melyek a régiók problematikájának ismeretében készítették tudósításaikat, televíziós riportjaikat, dokumentum- és művészfilmjeiket. Eközben létrejött és kibontakozott a határon túli filmes- és televíziós moz galom. Az elmúlt két évben, 2005el kezdődően a Duna Televízió vezetői anyagi megszorításokra való hivatkozással, avagy minden indoklás nélkül folyamatosan, mondhatni módszeresen építették és építik le a határon túli műhelyek mozgásterét, csökkentették minimálisra műsoridejét, szűkítették be tematikai és műfaji kereteit, ellehetetlenítve e struktúra szakmai és anyagi létét, fennmaradását. Megállapítjuk, hogy mára olyan helyzet alakult ki, mely a Duna Televízió szellemiségével, alapításának elveivel, a h atáron túli televíziós alkotóműhelyek létérdekeivel szöges ellentétben áll. Megítélésünk szerint azonnali és alapvető szemlélet- és szerkezetváltásra van szükség ahhoz, hogy a Duna Televízió betöltse az Alapító okiratának szellemében vállalt feladatkör ét és felelősséggel forduljon a Kárpátmedencei magyar elektronikus médiaműhelyek felé - melyek ma már a magyar kultúra és szellemiség részét képezik. Azt követően fordulunk Önökhöz, hogy a Duna Televízió elnöke és Kuratóriumi Elnökségének képviselői megke reséseinket válasz nélkül hagyták, az elmúlt két évben minden intézményes szakmai és médiastratégiai párbeszéd elől kitértek. Az elmúlt több mint másfél évtized során a Duna Televízió köré kiépült, Kárpátmedencei magyar médiaműhelyek partneri kapcsola tot ajánlanak a Duna Televíziónak. Olyan méltányos szakmai együttműködésre tesznek javaslatot, mely a 2005. évet megelőző időszakban hatékonyan működött. Amennyiben az általunk felvetett kérdések záros határidőn belül nem képezik politikai és szakmai egyez tetés tárgyát, egy igen értékes intézményrendszer, a Kárpátmedencei magyar tudósítói- és stúdióhálózat teljes szétesésével, megsemmisülésével számolhatunk. Ennek következtében a magyar közvélemény tájékoztatása és a Kárpátmedencei magyar kultúra értékein ek közvetítése válhat szegényebbé.