Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-11
14 elérhető áron, s az olcsó munkaerő miatt megjelentek az amerik ai, német, osztrák és olasz befektetők. Ezt a konjunktúrát használják ki a magyar vállalkozók is, akik ottani telephelyeiken főként elektronikai, ipari és turisztikai vállalkozásokat indítanak. NyugatRomániában nagyon sok külföldi - főleg német és olasz - vállalkozás telepedett le, miközben két- és hárommillió közöttire becsülik a NyugatEurópában, főleg Német, Olasz- és Spanyolországban munkát vállaló romániai kenyérkeresők számát. Ezzel együtt NyugatRomániában munkaerőhiány van. Magyarország keleti h atárai mentén viszont magas a munkanélküliség, több térségben is toboroznak magyar munkaerőt romániai cégekbe. Románia uniós belépése nyomán elvben nincs akadálya a magyarok munkavállalásának - bizonyos szakmákban az ottani bérek meghaladják az itteni segé lyt, és még nyugdíjéveket is jelenthetnek , ám nagyobb létszámban egyelőre csak tervezik a magyarok foglalkoztatását. Szerbiába nem járnak magyarok dolgozni, onnan viszont jönnek itt munkát kereső ingázók, áttelepülők. A Vajdaságban, a határ menti terül eteken ugyanis néhol az 50 százalékot is meghaladja a munkanélküliség, és a bérek is lényegesen alacsonyabbak, mint Magyarországon. Szintén jóval a hazai fölött van a Horvátországra jellemző munkanélküliségi ráta. Érdeklődés leginkább néhány magyar, barany ai vállalkozó részéről van a szomszédos ország irányában, ők az Adria partján működtetnek idegenforgalommal kapcsolatos vállalkozást. Szlovénia már kicsit kapósabb a hazai munkavállalók körében: Siklósról és környékéről 15 húsipari szakmunkás jár át szlo vén vágóhidakra dolgozni. A délbaranyai hentesek hetente kisbusszal utaznak munkahelyükre. Harminc Zala és Vas megyei munkavállalónak is van bejelentett állása Szlovéniában - tudtuk meg a Nyugatdunántúli Regionális Munkaügyi Központ statisztikáiból. Info rmációnk szerint a nem hivatalosan ingázók száma is csekély. Szlovéniában az elmúlt években elsősorban az építőiparban és a mezőgazdaságban alkalmaztak magyar munkaerőt, de jutottak már ott álláshoz varrónők és állatorvosok is. Gombás József, a Nyugatdu nántúli Regionális Munkaügyi Központ stratégiai és nemzetközi igazgatója szerint a következő évek jelentős vá ltozásokat hozhatnak a nyugati határvidéken. Szlovéniában és Horvátországban a magyar határhoz közeli területeken jelentős beruházások kezdődtek meg. Nem meglepő, hogy egészen más a helyzet a nyugati határon túl. Évente átlagosan nyolcezer magyar állampo lgár dolgozik hivatalos munkavállalási engedéllyel Burgenlandban. Nagy többségük naponta ingázik Ausztriába. Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség Régióközi Szakszervezeti Tanácsának projektvezetője, Tóth Eszter szerint a fő motiváció egyértelműen a magasabb bér. Az érintettek a több pénzért átmenetileg a szociális státusvesztést is elfogadják. Burgenlandban tíz magyarból négy nem a tanult szakmájában dolgozik. Többségük iskolai végzettsége magasabb, mint amire ausztriai státusukban szükség volna. A magyarok 45 százaléka a mezőgazdaságban talál munkát, a vendéglátás, a szállodaipar 27 százalékukat foglalkoztatja, nyolc százalék az építőiparban keresi a kenyerét. Ugyanazért a munkáért a magyarok mintegy 20 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint az osztrákok - d e így is átlagosan 66 százalékkal keresnek többet, mint ha Magyarországon végeznének hasonló tevékenységet. Kovács Géza, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal nemzetközi és migrációs főosztályának vezetője szerint 2003ban 12 155 magyar állampolgár dolg ozott Ausztriában, ez a szám 2007 áprilisára 16 927re nőtt. Ausztria ugyan nem nyitotta meg munkaerőpiacát az új tagállamok polgárai előtt, a csatlakozás óta azonban legalább négyezren szereztek munkavállalói zöldkártyát, amelyet olyanok kaphatnak meg, ak ik legalább 12 hónapot folyamatos munkaviszonyban töltöttek az adott ország munkaerőpiacán. vissza Markó: jó kérdésekre helytelen válaszok születtek Magyar Hírlap 2007.06.11. Nem volt mentes a súrlódásoktól a Románia i Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szövetségi képviselőtanácsának Marosvásárhelyen tartott szombati ülése. Ünnepélyesen leköszönt Takács Csaba ügyvezető elnök. Helyébe Kelemen Hunor, Hargita megyei képviselő lépett. Takács korábban bejelentette viss zavonulását, tizennégy évi munkájáért Markó Béla, az RMDSZ elnöke Ezüstfenyődíjjal tüntette ki.
