Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-09
21 nem archiválják, hanem bezúzzák, soha nem fogjuk megtudni, hogy végső soron, mi is volt a december 5i népszavazásnak a tényleg es eredménye. Káros volte a népszavazás a nemzet szempontból? Ami a káros következményeket illeti, nem könnyű egyértelmű véleményt mondani. Ha a néppszichológia oldaláról közelítünk, akkor kétségkívül volt a népszavazásnak egy sokakat, főleg határon túl i magyarokat kiábrándító, bennük az anyaországgal szemben csalódást indukáló hatása. Ugyanakkor a népszavazás alkalmas volt arra, hogy az anyaországi lakosság hónapokon keresztül szembesüljön nap mint nap azzal a problémával, tételesen a Kárpátmedencei ma gyarság szétszakítottságával, amit a „Győzikésvalóságsós”, konzumidiotizmust népszerűsítő média világában igyekeznek elhazudni az emberek elől. Az is tagadhatatlan, hogy a népszavazás, eredményének kétessége dacára egyfajta röntgenképet adott a csonkaorsz ági nemzeti öntudat állapotáról is. A kép tehát vegyes. Ha viszont a nemzetstratégia, s konkrétan a magyar állampolgárság kiterjesztésének – mint elsőrendű nemzetstratégiai célkitűzés – oldaláról közelítünk, akkor a mérleg egyértelműen pozitív. Hiszen a n épszavazás előtt egyetlen fajsúlyos párt vagy határon túli magyar szervezet sem támogatta a „kettős állampolgárság” gondolatát, míg a népszavazás hatására kénytelenek voltak olyanok is melléállni, akik különböző okokból (Markó Béla vélhetően nemzetpolitika i indifferenciából, Duray Miklós Fidesz irányítottsága okán 7 , Tőkés László, Németh Zsolt és mások minden bizonnyal őszinte nemzetféltésből) addig ellenezték azt. Sikerült elérni, hogy az ügyben nemzetpolitikai konszenzus alakuljon ki. Más szóval minden oly an párt egyetértsen a célkitűzéssel, mely őszintén vagy megjátszásból, de a nemzetpolitikai célokat nem tévesztheti szem elől. Ellene pedig csak az az SZDSZ és MSZP volt, mely már több ízben, így az alapszerződések ügyében, autonómiaügyben, a Benesdekrétu mok ügyében színt vallott nemzetellenességéről. Mi több, a nemzeti oldal legerősebb pártja, a Fidesz mindmáig kitart az ügy mellett, sőt, Orbán Viktor legutóbb Tusnádon azt nyilatkozta, hogy hiba volt az állampolgárság kiterjesztése helyett a státustörvény útján elindulni. A népszavazás nélkül ma vélhetően ugyanott lennénk, mint 2004 előtt, tételesen ott, hogy néhány kisebb párton kívül senki nem állna a kettős állampolgárság oldalán. Újabb népszavazás? A Magyarok Világszövetsége nemrégiben döntést hozott egy újabb népszavazási kezdeményezés beindításáról. Érveik között szerepel, hogy a politikum eddig nem mutatott hajlandóságot a kérdés orvoslására; elvi konszenzus kellene legyen a kérdésben, hiszen a magyar állampolgárság kiterjesztése még az SZDSZ kék f üzetében is benne volt, s az Egyeztető Kerekasztal is elfogadta 1989 nyarán; sokan megbánták, hogy nemmel szavaztak; valamint az is, hogy e kérdést nem szabad aludni hagyni, s rá kell irányítani ismét a köz figyelmét. A kétségkívül jóhiszemű kezdeményezés meglepően széles körű elutasításra lelt. Minden párt és határon túli magyar szervezet helytelenítette az akciót, még az MVSZhez korábban civil szervezetként csatlakozott Jobbik is. Az egyházak elhatárolódó nyilatkozatot adtak ki, a kezdeményezést felelőt lenként bélyegezték meg. Az MVSZ lényegében magára maradt. A baloldali elutasítással kár foglalkozni, viszont érdemes górcső alá venni a nemzeti erők reakcióit. Ezek közül talán a Jobbik alelnökének Patrubány Miklóshoz címzett nyílt levele foglalja össze legkoherensebben az ellenérveket. Szegedi Csanád a következőképpen fogalmaz: „Tekintettel a 2004. december 5ei népszavazás kudarcára, annak nyilvánvalóvá vált okaira, a továbbra is regnáló és a médiában korlátlan lehetőséggel bíró Gyurcsánykormány várhat ó negatív kampányára, valamint figyelembe véve a határon túli magyarság képviselőinek első reagálásait, a kezdeményezés sikerre vitelét reménytelennek tartjuk. A Kádárrendszerben ebben a kérdésben kialakított teljes tudatlanság és közömbösség oly mértékbe n él tovább, hogy rövidtávon a népszavazási megoldás nem vezethet eredményre.” A látlelettel nehéz vitatkozni, nem is teszek rá kísérletet. Gyurcsány 2004 óta kimutatta a foga fehérjét, minden intézményt szétrombolt, amit 1990 óta sikerült 7 Mi mással lehetne magyarázni a nemzeti oldalon népszerű politikus többszörös pálfordulását, mely minden esetben megegy ezett a Fidesz éppen aktuális fordulatával. Duray az MVSZ Nemzetstratégiai Bizottságának elnökeként támogatta a magyar állampolgárság kiterjesztését, midőn a Fidesz még ellenzékben volt, és fél szájjal bár, de maga is pozitívan nyilatkoz ott az ügyben. Miko r a Fidesz kormányra került, és a státustörvény nyomvonalán indult el, Duray odáig ment, hogy az MVSZ kezdeményezését a külhoni állampolgárság ügyében az ellenséges titkosszolgálatok aknamunkájával rokonítsa, míg a népszavazási kampányban a Fidesszel együt t maga is felkarolta az állampolgárság ügyét.
