Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-08
16 A kulturális sokszínűség és a regionális szintű kulturális együttműködés kérdéseit vitatták meg csütörtökön Bukarestben, a délkeleteurópai országok bukaresti csúcstalálkozójának résztvevői. A házigazda itt is Traian Basescu államfő volt. A találkozón Borisz Tadics szerb, Branko Crvenkovszki ma cedón, Stjepan Mesic horvát, Nebojsa Radmanovics boszniahercegovinai és Filip Vujanovics montenegrói elnök volt jelen. Magyarországról Bogyay Katalin államtitkár vett részt a tanácskozáson. vissza Lokodi Imre (Marosvásárhel y) és MTI Laza hangulat a G8csúcson − Putyin közös rakétaelhárító rendszert ajánlott Bushnak Népszabadság • Inotai Edit • 2007. június 8. Amerikaiorosz közeledés és klímaügyi kompromiszszum a G8csúcs második napjának mérlege. Putyin orosz elnök váratlanul közös rakétaelhárító rends zer használatát javasolta Bushnak. Olyan laza a hangulat, mint egy osztálykiránduláson - összegezte az egyik német kommentátor a G8 csütörtöki tárgyalásainak atmoszféráját. A nyilvánosság előtt mindenki igyekezett a legbarátságosabb arcát mutatni, a hátt érben azonban az utolsó pillanatig késhegyre menő viták zajlottak. 1. Oroszamerikai rakétavita: A négyszemközti találkozón Putyin azt javasoltak Bushnak, hogy használjanak közösen egy gabalai (északazerbajdzsáni) rakétaelhárító rendszert. Erről már az azerbajdzsáni elnökkel is egyeztetett. Ha az irániak valóban nagy hatótávolságú rakétákkal kezdenek kísérletezni, akkor erről így is tüstént értesülnének. Ez a rendszer Putyin szerint éppúgy védené az európai országokat, mint a vitatott lengyel, illetve c sehországi bázisú amerikai rakétaernyő, és természetesen nem veszélyeztetné Oroszországot sem. Ebben az esetben Putyin eltekintene attól, hogy újraprogramozza az orosz rakétákat Európa irányába. Bush érdekes felvetésnek minősítette az orosz elnök javaslatá t. Az első elemzések szerint az azerbajdzsáni radarbázis közös használata ugyan nem túl valószínű, de a feszültségoldásra irányuló szándék mindkét részről tetten érhető. 2. Klíma: a G8 vezetői megállapodtak, hogy 2050ig "igyekeznek" felére csökkenteni a széndioxidkibocsátást, és megpróbálják bevonni a fejlődőket is. Angela Merkel nagy sikerről beszélt, de a diplomatikus megfogalmazást már tegnap sok kritika érte: a környezetvédők szerint nem elég konkrét és nem elég kötelező jellegű. Merkel és Gabriel német környezetvédelmi miniszter azonban az amerikai politika változását méltatja. Bush maga is fontosnak nevezte a kiotói egyezmény folytatását, sőt azt ígérte, hogy a következő klímavédelmi megállapodásban már Washington is vezető szerepet játszik - pers ze könnyen ígérheti, akkor már rég nem ő lesz az elnök. 3. Afrika + szegénység: a fejlett országok készek 2013ig 60 milliárd dollárral támogatni a súlyos betegségek (AIDS, malária, tuberkulózis) elleni harcot a szegény országokban. Mindez egy korábbi G8program továbbfejlesztése: 2001ben erre a célra már létrehoztak egy globális alapot, amely eddig 7,6 milliárd dollárral támogatta a betegségek leküzdését 136 országban. Öt év alatt 1,8 millió életet mentettek meg. A tervezett 60 milliárd dollárhoz a néme tek és az amerikaiak az eddiginél jóval nagyobb mértékben lennének hajlandók hozzájárulni (Washington állítólag egymaga 30 milliárdot fizetne), a G8ak közül azonban t öbben vonakodnak. Vita van a segélyekről is, itt a G8államok továbbra sem teljesítik két évvel ezelőtti vállalásaikat. 4. Pénzügyi alapok szabályozása, szellemi jogok védelme, kalóztermékek elleni harc: A hedgefondok átláthatóbbá tétele, megadóztatása f őként brit és amerikai ellenállásba ütközik. A szellemi jogvédelem és a márkás termékek hamisítása csupán a mai napon kerül majd a tárgyalóasztalra, amikor a "ludas" fejlődő országok (elsősorban Kína) képviselői is tárgyalóasztalhoz ülnek. Németországban k orábban az is felmerült, hogy nemcsak a gyártókat, hanem a kalóztermékek vásárlóit (például a TávolKeleten álmárkás ruhákat és táskákat beszerző németeket is) súlyos pénzbüntetéssel lehetne sújtani. vissza
