Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-01
21 A már eml ített szervezet, a Fiatalok Ifjúsági Fóruma (DFM) szerint a magyar iskolák diákjai még az alapkérdésre sem tudnak szlovákul válaszolni. Minderre a Markíza kereskedelmi tévé segítségével ébredtek rá: a csatorna május 25i híradójában olyan képsorokat közölt , amelyeken a magyar középiskolások nagy része nem tudta magát az államnyelven kifejezni. A dunaszerdahelyi diákok sokszor csak annyit tudtak mondani, „nem beszélek szlovákul”. A televíziónak nyilatkozó pedagógus szerint ezért nem csak a tanulók, de azok t anárai is hibáztathatók, akik sokszor a szlovákórákon is magyarul beszélnek a tanulókkal. A HZDS ifi szervezete ez ellen lép fel: közleményükben kinyilatkoztatják, hogy a magyar tannyelvű középiskolák diákjai diszkriminálva vannak azáltal, hogy elégtelen a szlovák nyelvtudásuk, mert emiatt csökken az esélyük arra, hogy szlovák nyelvű felsőoktatási intézményben tanulhassanak tovább. Megoldásképpen, arra kérik a szlovák oktatási tárcát, hogy teremtsék meg a feltételeket az államnyelvről szóló törvény betartás ára, különösen DélSzlovákiában. A DFM szerint a fentiek miatt nemcsak a magyar nemzetiségűek, hanem a szlovákok is hátrányt szenvednek: a Felvidéken élők ugyanis nem tudják érvényesíteni az anyanyelvüket. Bobor János, a kétnyelvű párkányi gimnázium igazgatója szerint ez egy politikai húzás. „Már többször is volt arról szó a sajtóban, hogy nem megfelelő szintű a magyar tannyelvű alap- illetve középiskolákban tanuló diákok szlovák nyelvtudása, és a Markíza is előállt egy összeállítással. Ez azonban ne m egészen tükrözi a valós helyzetet. Az ifjúsági szervezettel sem értek egyet: az tagadhatatlan, hogy nehezebb a magyar ajkú diákoknak, de akiben megvan az akarat és a megfelelő hozzáállás, az bejut a szlovák egyetemre” – szögezte le az igazgató, majd megj egyezte: igaz, a magyar osztályok tanulóinak a nagy része magyar tannyelvű iskolát választ, de 1020 diák szlovák egyetemen tanul tovább, és ezek többnyire megállják a helyüket. Szigeti László, volt oktatásügyi miniszter nem tudja, mi áll a közlemény hátte rében. „Meg kell azt érteni, hogy bár a szlovák nyelv oktatása nagyon fontos dolog a magyar iskolákban is, de nem a legfontosabb. A magyar diákok számára ez egy idegen nyelv, így nem várható el, hogy anyanyelvi szinten használják azt. A pedagógusok több új progresszív módszert is bevetnek annak érdekében, hogy a tanulók minél jobban beszéljenek szlovákul” – mondta Szigeti, majd hozzátette: akiben megvan az akarat, az magyarként is bejut a szlovák egyetemre, el is végzi azt, és érvényesülni is tud. A volt tá rcavezető szerint nem szabd egy TV bejátszása alapján általánosítani és ilyen következtetésre jutni, „a szlovák nyelvtudás felmérésének pedig megvannak a maga módszerei”. „Magyar alap- és középiskolába jártam, most pedig egy szlovák egyetemnek vagyok a h armadéves hallgatója. Igaz, elsőben voltak gondok, ez azonban többnyire abból adódott, hogy nem mertem szlovákul megszólalni. Fél éven belül azonban belerázódtam, ezt követőn már csak egykét rossz indulatú tanárral, diáktárssal és néha a helyesírással gyű lt meg a bajom” – nyilatkozta lapunk egyik olvasója, aki szerint, ha valakiben megvan az akarat, az jó eredményekkel vé gzi el a szlovák egyetemet is. vissza Slota újabb ötletei Felvidék.ma 20070531 21:18 Minden birtokun kban lévő dokumentum egyértelműen azt bizonyítja, hogy a Malina Hedvigügy csupán provokáció, amelyet az MKP készített elő azzal a céllal, hogy bebizonyosodjon: Szlovákiában üldözik a magyarul beszélő állampolgárokat – jelentette ki Ján Slota, az SNS eln öke mai sajtótájékoztatóján. A nemzetiek elnöke újabb ötletekkel és elméletekkel is előállt. Információi szerint Malina Hedvig az MKP hathatós segitségével Brüsszelbe akart szökni, hogy megmeneküljön a börtönbüntetése elől. Itt az Európai Parlament kép viselői előtt szólalt volna fel, amelyet a szlovákiai magyar és a magyarországi képviselők készitettek elő. Innen pedig az Egyesült Államokba vezetett volna az útja, hogy politikai menedékjogért folyamodjon. Slota ezeket a meg nem erősitett információka t az MKP köreiből szerezte meg, ugyanis ott is van egy beépitett emberük. A nemzetiek elnöke arra is figyelmeztetett, hogy Hedvig első barátja a Hatvannégy vármegye tagja volt, amely szervezet nem fejthet ki tevékenységet Szlovákiában. A szervezet nevéből egyértelmű, hogy milyen az irányultsága. Anna Belousovová, az SNS alelnöke szerint, Csáky megválasztása óta jelentősen radikalizálódott az MKP magyar kisebbség politikája. Már az SNS kormányra lépését követően is voltak provokációk, amelyek arra irányu ltak, hogy feszültséget keltsenek a magyarok és a szlovákok között. A Malina Hedvigügy pedig semmi más, mint provokáció, remélem ez is lesz majd a végeredmény, tette hozzá.
