Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-06
12 szervezetek - köztük az Attac, a Greenpeace, az Oxfam és mások - főként a szegénységről, az éhezésről és a globális felmelegedésről tárgyalnak majd három napon kere sztül, a programban szabadegyetemszerű előadások, workshopok és lazításként koncertek is szerepelnek. Az igencsak sokszínű ellentüntetők egy dologban egyetértenek: a világ problémáiért egyfelől a globalizációt (a korlátlan piacnyitást), másfelől a fejlet t országok protekcionizmusát és a gazdasági érdekek mindenekfölöttivé válását teszik felelőssé. Harciasságukon nem változtat, hogy a német G8elnökség napirendjén történetesen szinte ugyanezek a témák (klíma, Afrika, éhínség, forrópénzek áramlásának szabál yozása) szerepelnek holnaptól. Sven Giegold, az Attac németországi szóvivője mindennek ellenére nem bízik abban, hogy a G8 bármilyen eredményt hoz. - A legjobb az lenne, ha a heiligendammi csúcstalálkozó lenne az utolsó, mert a nyolc legbefolyásosabb ors zág vezetőinek összejövetele egyszerűen nem legitim fórum a világ problémáinak megoldására: ezek az államok csak a saját érdekeik előmozdításával vannak elfoglalva - állította a Berliner Zeitungnak adott interjújában. De a vélemények lassú közeledését jelz i, hogy Giegold is elismeri: a szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése nem egyszerű feladat. Német Afrikaszakértők egy része például vitatja, hogy érdemese még több segélyt pumpálni az afrikai gazdaságokba. Mások azt is megkérdőjelezik, hogy csupán a z erősen szubvencionált (és ezért joggal bírált) európai agrárpolitika felelőse az afrikai mezőgazdaság kilátástalan helyzetéért, vagy a helyi infrastruktúra és a piacgazdaság alapjainak hiánya, valamint a lakosságot tizedelő betegségek. A problémák meg létét senki sem tagadja, csupán a megoldási javaslatokban van különbség a G8 és az antiglobalisták között. Angela Merkel német kancellár például gondosan ügyel rá, hogy saját G8as programjában is előkelő helyen álljon Afrika. De még ennél is fontosabbnak tűnik a klímaügyi megállapodás: Merkel továbbra is ragaszkodik hozzá, hogy a legfejlettebb országok vezetői kötelezzék el magukat amellett, hogy 2050re felére csökkentik a széndioxidkibocsátást. A rossz nyelvek szerint a kancellár ezzel főként a témára kényes német választók előtt akarja bizonyítani, hogy klímaügyben hajthatatlan. Ugyanakkor a WWF környezetvédelmi alap németországi vezetője, Regine Günther is elismerte, hogy a globális felmelegedés problémájáról ilyen magas szinten még soha nem tárgyalta k, így kár lenne a megbeszéléseket máris kudarcnak minősíteni csak azért, mert Washington egyelőre nem akarja elkötelezni magát. A G8, illetve az ellencsúcs konkrét témái helyett a német és a nemzetközi médiát továbbra is inkább az erőszakos megmozduláso k érdeklik: George W. Bush amerikai elnök tegnap lapzártánk után érkezett a rostocki reptérre, ahol az antiglobalisták már készültek fogadására. Az elmúlt napok összecsapásai után azonban a rendőrség és a tüntetések szervezői is fogadkoznak: mindent elköve tnek, hogy megakadályozzák az erőszakot. Az első randalírozót - mintegy példát statuálva - tegnap gyorsított eljárással tízhavi börtönbüntetésre ítélték Rostockban. Heiligendammot, a csúcs helyszínét 16 ezer rendőr védi, a tengeren NATOhadihajók cirkálnak , a légteret pedig katonai repülőgépek ellenőrzik. vissza Koszovó és a Kaukázus Népszabadság • Nyilas Gergely • 2007. június 6. A május közepén kinevezett szerb külügyminiszter első Balkánon kívüli útja Moszkvába vezet ett. A harminckét éves Vuk Jeremics tegnap megkezdett háromnapos látogatása kézenfekvő, mivel Oroszország az egyetlen, amely továbbra is elutasítja a Koszovónak gyakorlatilag függetlenséget biztosító, az EU és az Egyesült Államok által támogatott Martti Ah tisaaritervet. Az orosz vezetés a tervezet helyett további tárgyalást sürget az albán többségű, Szerbiától gyakorlatilag elszakadt tartomány és Belgrád között. Ugyanakkor Vlagyimir Putyin orosz elnök a G8csúcs előtti sajtótájékoztatóján elismerte: nem tudja, milyen kompromisszum a megoldás. Bár Moszkva kategorikusan ellenzi Koszovó függetlenségét - hangsúlyozva, hogy az elismert országok területi érinthetetlensége megkérdőjelezhetetlen alapelv , rendszeresen összefüggésbe hozza a balkáni kérdés rendezé sét a hivatalosan Grúziához tartozó DélOszétia és Abházia, valamint a formálisan Moldova részét képező, gyakorlatilag azonban másfél évtizede független Dnyesztermenti Köztársaság (PMR) elismerésével.
