Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-05
15 Ellentmondás látszik kibontakozni a szlovákiai magyarok pártja és a civil mozgalmak célkitűzései között: utóbbiak nemcsak bocsánatkérést, hanem anyagi kárp ótlást is követelnek a Benesdekrétumok következményeiért. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) élére került Csáky Pál május 2án ellátogatott Ivan Gasparovichoz, és a TASR szlovák hírügynökség szerint arról biztosította a szlovák államfőt, hogy a magyar pá rtnak "sem a területi autonómia, sem a Benesdekrétumok kérdését nem áll szándékában forszírozni". Ezt később Bárdos Gyula, a párt frakcióvezetője finomította azzal, hogy az MKP "megőrzi politikai törekvéseinek folytonosságát". Csáky ehhez annyit tett hozz á, hogy az MKP a Szlovákia belső helyzetét stabilizáló aktív törekvések részese akar lenni. Marek Trubac, a szlovák elnök szóvivője szerint az MKP biztosította az államfőt, hogy a Benesdekrétumok ügyét és az autonómia kérdését nem fogják megnyitni – írta a pozsonyi Új Szó. A lap megkérdezte Csáky Pált az ügyről: "Az elnök nem kérdezett rá ezekre" – mondta Csáky. "Mi érzékeltettük, hogy ezeket a témákat nem mi nyitottuk meg, hanem újságírói kérdésekre válaszoltunk." Csáky azt mondta, hogy a második világháb orú utáni időszak nincs lezárva Szlovákiában sem, és az önrendelkezési témák helyet kapnak a jövőre kidolgozandó MKPdokumentumban.Csakhogy április végén Fehér Csaba, a Szüllő Géza Polgári Társulás elnöke bejelentette: aláírásgyűjtés indult a Benesdekrétu mok miatt hontalanná vált, kifosztott egykori csehszlovákiai magyarság kárpótlásáért is. Az aláírásgyűjtő íven a nyilatkozat elismeri, hogy hatvan év után az egyéni kárpótlás lehetetlen, ezért az aláíró ragaszkodik a szlovákiai magyar közösség egyszeri, szimbolikus kárpótlásához – írta az Új Szó. Fehér Csaba, aki egyben a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente múzeum igazgatója a felvidéki Szabad Újság tájékoztatása szerint azt mondta, hogy a múzeumban Soha többé 1945 – 1948 című és a korszakról szóló kiállí tást bemutatták Brüsszelben is. "A kiállítást megtekintő politikusok megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy ezeket a problémákat mind a mai napig nem orvosolták." vissza Mesic ígérete: megerősítik a magyar oktatást Magyar Hírlap • 2007.05.05. Magyar kollégiumot építenek az eszéki Magyar Oktatási és Művelődési Központhoz – állapodott meg Stipe Mesic horvát államfő és Ante Dapic, a város polgármestere Sólyom László köztársasági elnök jelenlétében. Általános és középiskol ások járnak az intézménybe, ahol eddig bár magyarul tanulhattak, folyamatosan ingázniuk kellett. A magyarországi horvát gyerekeknek iskolákat és kollégiumokat is biztosít a magyar állam, és itt az ideje annak, hogy Horvátország is megerősítse a magyar ok tatást – mondta Mesic. A politikus hozzátette, hogy az új intézmény finanszírozásában az állam, a megye és Eszék is részt vehet. Remélik, hogy minél előbb meg tudják oldani a pénzügyi támogatást. Sólyom László kétnapos útjának ez már a második olyan esem énye volt, amely határozottan javít a magyar oktatás helyzetén. Csütörtökön az eszéki egyetemen létrehozandó magyar tanszék engedélyezésének hírével fogadta a köztársasági elnököt Ivo Sanader miniszterelnök. A tegnapi eszéki látogatás előtt a két államel nök felkereste Mesic szülővárosát, Raholcot, ahol a horvát elnök megköszönte a háború idején és később, az uniós integrációban nyújtott segítséget. vissza A minőség forradalma Muravidéken Magyar Hírlap • 2007.05.05. Kozma Huba muzeológus a "magyarok vagyunk, széthúzunk" gyakorlatát bírálja Göncz László Mura menti utópia című cikkére (Magyar Hírlap, április 25.) reagálva. A szlovéniai Lendván élő történész, író, kultúrateremtő Göncz László arról panaszkodik e lap ha sábjain, hogy az elmúlt évtizedekben a magyar közösség lélekszáma és szellemi ereje a Mura menti régióban nagyon megfogyatkozott. Megfogyatkozott, s mégis: a messze földön híres Mura menti néptáncegyüttesek, a Kárpátmedencében példaként emlegetett "parádé s" színjátszóik méltán keltenek – Nagy Gáspár szavával – piros irigységet a riválisok körében.
