Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-05
6 Márciusban még mást mondott A FAZ kommentárja szerint Gyurcsány Ferencnek az energiaellátás, illetve az energiabiztonság témá jával kapcsolatos állásfoglalásai mindeddig másként csengtek. Ezzel összefüggésben a lap emlékeztetett, hogy Magyarországon többnyire gázzal fűtenek, s az ellátás csaknem kilencven százalékban az orosz szállításoktól függ. Az újság beszámolt arról is, ho gy a magyar kormányfő márciusban, moszkvai látogatásáról hazatérve – vendéglátóját, Vlagyimir Putyin elnököt "megörvendeztetve" – a Kék Áramlatot "ésszerű beruházásnak", a Nabuccót ezzel szemben "irreális álomnak" minősítette. Mindez a német lap írása sz erint nemcsak az otthoni legerősebb ellenzéki pártot, a Gyurcsányt régóta "nem kívánatos személynek" tartó Fidesz vezetőjét, Orbán Viktort késztette arra a cinikus, az egykori kommunista időkből átültetett mondásra, hogy "nem akarunk a Gazprom legvidámabb barakkja lenni", hanem néhány európai fővárosban is ingerültséget váltott ki. A konzervatív napilap szerint mindez olyan feltételezésekhez is vezetett, hogy Magyarország Oroszország egyfajta előretolt gazdasági bástyája lehet. Ennek nyomán Gyurcsány most szemmel láthatóan azon fáradozik, hogy eloszlassa az országa irányvonalával kapcsolatos kétségeket, s az EU energiaügyi felelősét Magyarország "Nabuccotámogatásáról" biztosította – írta a FAZ. Külső hatásában cikkcakkos Az újság a továbbiakban úgy vél ekedett: az a tény, hogy ez a fajta, külső hatásában cikkcakkosnak nevezhető viselkedés kétségeket táplál annak őszinteségével kapcsolatban, Gyurcsány saját hozzájárulása mellett bizonyos fokig "kormányzati kommunikációs stábjának" nem kielégítő megnyilatk ozásaira is visszavezethető. A FAZ ezzel összefüggésben utalt a testület általa zavarosnak minősített tevékenységére, bizonyos féltékenykedéseket, továbbá egy, a miniszterelnökre visszaható, hibás személyi döntést említve. Ezek után – mint írta – a "főko mmunikátor" posztja üres. Mindez azonban csak csekély mértékben oka a kételyeknek. Valójában – mint a német konzervatív napilap fogalmazott – Magyarország külpolitikai irányvonala a kérdéses. Egyre inkább feltűnővé válik ugyanis, hogy a Budapest által fo lytatott külpolitikát nem az állandóság jellemzi. Ennek oka a FAZ szerint az lehet, hogy nem megfelelő az egyeztetés a miniszterelnök és a tárcafelelős, Göncz Kinga között. Az újság arról írt, hogy a korábbi államfő, Göncz Árpád lányának, egy orvosnőnek a kinevezése annak idején – mint fogalmazott – fejcsóválást váltott ki, s ahhoz a feltételezéshez vezetett, hogy Gyurcsány a külpolitikát kilencven százalékban saját kezébe akarja venni. Ez a benyomás azóta megerősödött – írta a lap. Nincs konszenzus Az újság feltűnőnek nevezte azt is, hogy a magyar külkereskedelmi, energia- és biztonságpolitika a legjobb esetben is egymás mellett, párhuzamosan halad, ahelyett, hogy egymást kiegészítené. Emlékeztetett arra, hogy a parlamenti pártok között messzemenően n incs egyetértés a biztonság, illetve külpolitikára vonatkozóan. A FAZ szerint a politikai tábort, valamint a társadalmat megosztó árkok miatt az ország Európa, illetve külpolitikája a belpolitika malomkövei között őrlődik, a kormány és az ellenzék pedi g nemzetközi téren mindent elkövet annak érdekében, hogy egymást befeketítse és hiteltelenítse. Magyarország – írta a német lap – része az európai "energiafelhasználók közösségének". Ebből fakadóan az ország érdekét szolgálja, ha ezzel a közösséggel együ tt keresi a megoldásokat. Brüsszelben, mint ahogy Washingtonban aligha örülnek annak, ha valaki hirtelen "orosz akcentussal" kezd beszélni. Bizalomvesztéshez kell vezetnie annak, ha egy ország azt a látszatot kelti, hogy döntéseit egy, az Európai Unión k ívüli nagyhatalom érdekeivel összhangban hozza – írta a FAZ, a többi között rámutatva: "saját (energia)politikai
