Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-04
22 románok lakta vidékeken tartanak. A Magyar Polgári Szövetség támogatását nem utasítja el a Demokrata Párt – jelentette ki Gheorghe Baciu , hisz örömmel és köszönettel vesznek minden támogatást, de nem kampányolhatnak együtt egy olyan szervezette l, mely a Székelyföld területi autonómiáját tűzte zászlajára. vissza Elhalasztották az ítélethirdetést a Wass Albertperben Erdély.ma [ 2007. május 03., 18:50 ] Forrás: Paprika Rádió Ma délben kellett volna ítéletet hirde ssen a kolozsvári Bíróság Wass Albert rehabilitációs perében. Az ítélethirdetést azonban egy héttel elhalasztották. Miután a múlt héten Kincses Előd ügyvéd a tárgyalás elhalasztását kérte az ügyészektől, mondván, hogy a teljes dosszié anyagát kell látniuk, és ezt elutasították, ma mégsem sikerült döntést hozni Wass Albert rehabilitációs perében. Múlt héten az ügyészek még úgy vélekedtek, elegendő bizonyíték áll a rendelkezésükre. Ma azonban a következő hét csütörtökét nevezték meg az ítélethirdetés napján ak. Wass Albertet 1946 márciusában a kolozsvári Népbíróság halálra ítélte. Az akkor megfogalmazott vád szerint Wass Albert felbujtója volt azoknak az ÉszakErdélybe bevonuló magyar katonáknak, akik 1940 szeptemberében Cegén négy, Omboztelkén pedig 11 ember t végeztek ki. A család azzal védekezik, hogy Wass Albert ott sem volt abban a faluban, ahol a tragikus események bekövetkeztek, és nem volt tudomása arról, hogy azokat az áldozatokat letartóztatták és utólag kivégezték. Ami a dosszié formai részét illet i, Wass Albert nem tartózkodott Erdélyben, amikor a per folyt ellene, hanem Németországban volt, majd onnan az Egyesült Államokba emigrált. Ott szerzett tudomást a perről és az ellene hozott ítéletről. Az Amerikai Egyesült Államok hatóságai, mivel Wass Alb ert bűnösségét nem látták bizonyítottnak, végig megtagadták kiadatását Romániának. Mindazonáltal a román hatóságok mindmáig bűnösnek tekintik őt. vissza Már Párkányban látható a Brüsszelt is megjárt kiállítás Felvidék.ma 20 070504 02:13 Forrás: Hídlap Az esztergomi állomást követően már Párkányban látható a Brüsszelt is megjárt felvidéki magyarok deportálását bemutató kiállítás. Mindeközben aláírásgyűjtés indul a Benesdekrétumok és az arra épülő rendeletek miatt hontalan ná, kifosztottá és kisemmizetté vált egykori csehszlovákiai magyarság kárpótlásáért. A csehszlovákiai magyarok elhurcolását bemutató tárlat 2004től a révkomáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeumában látható Magyar Kálvária 194548 címen. A kiállítást egy év alatt 10 ezer személy, köztük egy brüsszeli képviselőcsoport is, megtekintette. A hatvan évvel ezelőtti események emlékképei egy néppárti képviselő kezdeményezésére kerültek Brüsszelbe, igaz a Komáromban 210 négyzetméternyi területen bemutatott gyűj temény sem anyagi, sem pedig helybeli adottságok miatt nem utazhatott az uniós székházba, így az arról készült fotók, valamint magánszemélyek tulajdonában lévő dokumentumok másolatai voltak ott kiállítva. A tárlat brüsszeli bemutatatását sok szlovákiai pol itikus ellenezte, véleményük szerint a rendezvény szándékosan elferdíti a történelmet és feszültséget szít. A februárban még Szímőn látható tárlat március 17én érkezett az esztergomi ferences gimnáziumba, május másodikától azonban egészen június 1ig a pá rkányi Városi Múzeumban látható. A dokumentumfilmbemutatóval egybekötött kiállítást Fehér Csaba történész, az említett intézmény vezetője, délután négy órakor nyitja meg. A gyűjtemény kurátora már Esztergomban is elmondta: „a tárlat azzal a céllal jött lé tre, hogy egyrészt megismertesse az elferdített valóságot, vagyis tiszta képet fessen a hontalanság éveiről, másrészt, felhívja a figyelmet arra, hogy ezt az egyik oldalon máig fájó, a másik oldalon pedig agyonhallgatott történelmi korszakot csakis a meghu rcoltak tisztességes kárpótlásával lehet rendezni“. Ennek megfelelően Fehér Csaba, aki a Szüllő Géza Polgári Társulás elnöke nemrégiben bejelentette: aláírásgyűjtést kezdeményeznek a BenesDekrétumok és az 194548 közötti időszak egyéb magyarellenes jogf osztó intézkedései következtében kisemmizett és hontalanná vált magyarok kárpótlása érdekében. A május elején induló kezdeményezés célja, hogy bizonyítsák a szlovákiai és európai közéletnek, illetve politikának, hogy a
